Ma még szokatlan jelenet történt a közelmúltban egy hazánkban rendezett nemzetközi konferencián. A következő előadó színpadra lépett, majd kivetítette előadását a mögötte lévő falra. A vásznon megjelent egy videó saját magáról, amelyen mindenki számára érthetően összefoglalta az orvosi mesterséges intelligencia (MI) várható jövőjét. Értelmetlennek tűnt, hogy miért nem ő saját maga mondta el mindezt egy élő konferencián. Ekkor a videófelvétel véget ért, a hölgy bemutatkozott, majd elárulta, hogy a videón nem ő szerepel, hanem a mesterséges intelligencia által létrehozott alteregója, amely az ő hangján mondta el azt a szöveget, amelyet maga a rendszer is írt. A mesterséges intelligencia kapott egy képet és pár kocka videófelvételt a doktornőről, ez alapján készítette el a videót.
Már nyakig benne vagyunk
Ha valaki abban a hitben éli mindennapjait, hogy a mesterséges intelligencia ténye ugyan nagyon izgalmas, de még messze az idő, mire a napi rutinunk része lesz, nyilvánvalóan tévúton jár.
„Ha a Google Maps-szel vagy Waze-vel megy valaki A pontból B-be, ha bármilyen közösségimédia-csatornán tartalmat követ vagy hirdetéseket lát, ha a keresőmotorokkal, mint a Google vagy a Bing kereséseket végez el, ha a Spotify-on zenét vagy a Netflixen filmet válogat, ha az Amazonon terméket keres, vagy ha van mondjuk Samsung vagy Apple okostelefonja, akkor valójában minden egyes nap használ mesterséges intelligenciát” – mondja Dr. Meskó Bertalan, a The Medical Futurist Institute vezetője, orvosi jövőkutató.
„Egy olyan egyszerű telefonapplikáció használata is már az MI közreműködésével működhet, amely személyre szabást végez a tartalmi vagy mondjuk keresési szokásaink alapján. Bár a Google is algoritmussal működik (és fejlődik folyamatosan), mégis más alapú. Ugyan minden keresésünkkel jobb döntéseket próbál hozni, de amit valójában csinál, az az, hogy az általunk használt keresőkifejezésben lévő szavakat, szókapcsolatokat, mondatokat próbálja azonosítani bizonyos weboldalakkal, ahol ezek hasonlóan előfordulnak. Ha mondjuk a fejfájásra keresek rá, akkor olyan oldalakat keres, amelyek megfelelően magas minőségben írnak a témáról. Mert például sokan keresnek rá, vagy mert a tartalma ellenőrzött hiteles egészségügyi szakemberek által. Nagyon sokan kattintanak arra az információra, amelyet eléjük tár a Google, de valójában csak szavak közötti egyezést keres.”
„A ChatGPT (mesterségesintelligencia-rendszer, amely képes párbeszéd jelleggel megválaszolni összetett kérdéseket) viszont úgy működik, mintha beszélgetés közben a gondolatainkat folyton formálnánk, mert több millió vagy több milliárd dialóguson keresztül trenírozták erre ezt az algoritmust.”
Így a végső válaszok egy hihetetlenül összetett folyamat végén jelennek meg, melynek átfutási ideje megdöbbentően gyors. Ezért van az, hogy akivel „beszél”, az azt érzi: valódi beszélgetés zajlik. Tehát én kérdést teszek fel és ő választ ad. Valójában azonban nem azért ad egy bizonyos választ, mert ezt valamelyik weboldalon megtalálta szó szerint egy az egyben, hanem azért, mert azt gondolja, hogy ez a válasz lesz az, amely belőlem olyan érzést vált ki, amely után elégedett leszek a működésével. Ezt milliárdnyi alkalommal kell elképzelni. Mivel ma már több mint százmillióan használják a rendszert naponta, emiatt egyre nagyobb hatékonyságot lehet elérni a válaszok pontosságában.
Mesterséges intelligencia száguld az infosztrádán?
A pszichológia tudományában nincs egységes definíció az intelligencia fogalmáról. Olyan összetett jelenségről van szó, amelyet ma sem értünk teljesen, csak találgatunk – mondja Prof. Dr. Vass Zoltán, a Károli Gáspár Református Egyetem Pszichológiai Intézetének tanszékvezető tanárja. Természetesen léteznek jól kidolgozott – gyakran tesztekkel alátámasztott – intelligenciaelméletek a pszichológiában. Például David Wechsler elmélete. E szerint az intelligencia egy általános tényező, amely képessé teszi a személyt arra, hogy célszerűen cselekedjen, racionálisan gondolkodjon és hatékonyan bánjon a környezettel. A korai szemlélet (Galton) egyetlen általános faktornak tekintette az intelligenciát, amely minden képességet áthat és megalapoz, mások egy általános faktorról és erre épülő speciális faktorokról írnak (Spearman), ismét mások szerint még ennél is több intelligenciatípus létezik, például nyelvi, zenei, logikai, tér-, testi, személyes és társas (Gardner), vagy a sokat vitatott érzelmi intelligencia.
A legegyszerűbben talán azzal lehet megragadni a fogalmat, hogy az intelligensebb ember gyorsabban tanul, jobb lényeglátó képességgel rendelkezik és hatékonyabban old meg problémákat, mint a kevésbé intelligens. Ugyanakkor még ez a megfogalmazás is nagyon függ az adott helyzettől, kontextustól, a feladat típusától, a kreativitás fokától és az intelligencia mellé társuló egyéb személyiségvonásoktól. Ehhez képest valamivel egyszerűbb a mesterséges intelligencia meghatározása. Többnyire olyan rendszerként (számítógépes programként) definiálják, amely az emberhez hasonlóan képes önálló cselekvésre (feladatok elvégzésére), tanulásra és indoklásra.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Az igazán izgalmas kérdés azonban ma már nem a mesterséges intelligencia meghatározására vonatkozik, hanem a szakterület-specifikus és az általános mesterséges intelligencia elkülönítésére. Az előbbi már régóta hétköznapjaink része, azonban éppen abban a korban élünk, amelyben valami sokkal nagyobb jelentőségű dolog megszületésének vagyunk tanúi.
Általános mesterséges intelligenciáról (artificial general intelligence, AGI) akkor beszélünk, ha annak tudása már nem korlátozódik egy-egy speciális területre, hanem az emberhez hasonlóan átfogóan képes figyelembe venni a kontextust, új ismereteket tanulni, és olyan módon képes megértésre és tudása alkalmazására, amivel eléri az ember szintjét, vagy akár meg is haladja azt.
„Ez a típusú mesterséges intelligencia jelenleg azonban még nem létezik, csak a sci-fi világában találkozunk vele” – mondja Prof. Dr. Vass Zoltán. „A Google kutatói néhány évvel ezelőtt (2017-ben) kidolgoztak egy új típusú neurális hálót (Attention Is All You Need), amely minden eddiginél fejlettebb neurális hálók felépítéséhez vezetett. Ezeket nevezzük ma nagy nyelvmodelleknek (LLM), amelyek máris olyan elképesztő teljesítményre képesek, amilyenre még sosem volt példa, és aminek a megszületését a messzi jövőben vártuk volna. Mindez olyan robbanásszerű fejlődést indított be, amely láttán a vártnál sokkal hamarabb megszülethet a sokak által megálmodott AGI.”
Ez lenne az egészségügy jövője?
„Azokban az országokban, ahol a szabályrendszer hamar váltott, mert megértette ennek a technológiának a szabályozási fontosságát, ahol pénzügyi motiváció van arra, hogy megtörténjen a változás, ezeket a technológiákat várhatóan hamarabb befogadják. Már most is intenzíven zajlanak projektek az orvosi gyakorlatban. Én azt látom, hogy nincs jelentős lemaradás a hazai egészségügy területén mesterséges intelligencia használatában más országokhoz képest” – állítja Dr. Meskó Bertalan. „A Budapesti Kardiológiai Klinikán ismerek ilyet, vagy a Semmelweis Bőrklinikáján is például. Utóbbin olyan bőrelváltozás-elemző programot használnak, amely mesterséges intelligencia segítségével becsüli meg az esélyt arra, hogy egy egyszerű telefonnal lefotózott bőrelváltozás rosszindulatú-e vagy sem. Ezek apróbb példák, de erre vezet az út. Ehhez elkerülhetetlen a szabályozó rendszer változása. Mégpedig olyan szakértőkkel, akik megértik ezt a technológiát, olyan orvosok, akik tudják is használni, és értő páciensek, akik egyenlő partnerként vesznek részt a folyamatban.”
A páciensek azt
remélik, hogy javul az orvos-beteg kommunikáció a digitális eszközök
használatától, emellett kényelmes, gyors megoldás lehet, és időt lehet vele
spórolni - írja a Semmelweis.hu.
A Szegedi Biológiai Kutatóközpontban Dr. Patai Roland és munkatársai egy figyelemreméltó kutatást végeztek a ChatGPT diagnosztikai válaszait elemezve. „Kutatásunkban szintetikus, szakértők által létrehozott adatok alapján kértük meg a nagy nyelvi modellt, hogy az esetleírás és a betegstátusz alapján próbálja meg diagnosztizálni a betegséget, amelyben egy feltételezett beteg szenved. Természetesen az összehasonlítás alapjaként hat szakorvos és hat általános orvos is diagnosztizálta az elképzelt beteget. A legjobb találat tekintetében (mi ugyanis az öt legvalószínűbb diagnózis megadására kértük az MI-t) a megoldási pontosság az általános orvosok és a szakorvosok közé esett, ami előrevetítheti, hogy a jövőben ezeknek a modelleknek nagy szerepe lehet a diagnosztizálás gyorsításában is” – mondja Dr. Patai Roland a Szegedi Biológiai Kutatóközpont neuronálisplaszticitás-kutatója.
„Úgy gondolom, hogy a mesterségesintelligencia-alapú szoftverek alkalmazása gyorsan elsajátítható, lényegesen nagy edukálást nem igényel” – mondja Dr. Patai Roland. Májusban a Budapesten megrendezett Digital Health Essentials konferencián – ahol több céges és állami érdekképviselet is jelen volt – számos fejlesztési ötlet és potenciális lehetőség elhangzott, ahol az MI szereppel bírhat. Legjelentősebb irányvonalként e konferencián is a betegadat-kezeléssel és adatstrukturálással kapcsolatos ötletek voltak jelen.
Megmosolyogtató ugyan, de már létező magyar fejlesztés egy, az internethez csatlakozó WC (SmartPI – okos-WC), amely érzékelők és mesterséges intelligencia alkalmazásával elemzi a vizeletet. Az emberek egyszerűen elmennek a mosdóba, az okos-WC pedig automatikusan megméri a vizeletük jellemzőit, azonosítja a személyt, majd az eredményeket elküldi a felhőbe az orvosnak.
„Számos hasonló innovációval lehet találkozni, amelyek nem korlátozódnak az idén híressé és hírhedté vált nagy nyelvi modellekre. A teljesség igénye nélkül a legjelentősebbek szerintem az IBM Watson, amely egy kognitív számítási platform, amely MI-t használ – például az onkológusokat segítve. Elemzi a betegadatokat, az orvosi irodalmat és a kezelési irányelveket, hogy személyre szabott ajánlásokat nyújthasson. Szintén neves MI-n alapuló innovációk az Aidoc és a Zebra Medical Vision, amelyek radiológiai platformok, és mélytanuló algoritmusokat használnak orvosi képek, például CT-vizsgálatok, MRI-k és röntgenfelvételek elemzésére. Vagy ott vannak olyan MI-alapú rendszerek is, mint a patológiában alkalmazott PathAI, vagy az ultrahang-diagnosztikában segítséget nyújtó ButterflyIQ.
De mesterséges intelligenciát már a pszichológiai diagnosztikában is alkalmaznak. Tizenkilenc évi kutatás és fejlesztés nyomán született meg az ARTIES program (Art Therapy Interpretation Expert System), amely a diagnosztika egy speciális területén, a rajzvizsgálatban olyan felismeréseket tesz, amilyenre az emberi szakértő sem képes” – mondja Prof. Dr. Vass Zoltán. „Rajzvizsgálatot gyerekek rajzain és felnőttek diagnosztikus rajztesztjein végeznek a személyiségvonások leírása céljából, valamint a mentális zavarok felismeréséhez. Ebben Magyarországon a kutatás élvonalában járunk, mert olyan módszereket dolgoztunk ki a Károli Református Egyetem Pszichológiai Intézetében, amelyek sokkal fejlettebbek a külföldi példáknál. Az ARTIES is a már említett szakterület-specifikus mesterségesintelligencia-programok egy példája, azonban már mi is elkezdtük beleépíteni a nagy nyelvi modellek használatát, amivel megsokszorozza eddigi képességeit.”
A nagy dilemma: adatok szállnak „felhőkben"
Adataink védelme elsődleges lenne, csakhogy a mesterséges intelligencia által vezérelt rendszerek rendkívül gyorsan terjednek, és félő, hogy az adatbiztonsági és etikai előírások nem megfelelő ütemben követték a fejlődést.
„Európában most készül egy mesterségesintelligencia-szabályozás, méghozzá egy meglehetősen szigorú és szűk keresztmetszetű verziót terveznek. Amerikában pedig főleg az egészségügy, pontosabban a FDA (Amerikai Gyógyszer- és Élelmiszerügyi Hatóság) jár élen példaként a téren, hogy miképp kell szabályozni ezeket a technológiákat” – mondja Dr. Meskó Bertalan.
Az Európai Adatvédelmi Testület (EDPB) 2023 áprilisában jelentette be, hogy célzott munkacsoportot állítottak fel a ChatGPT adatbiztonsági szabályozásának mihamarabbi kidolgozására.
„Mivel nincs útmutató a kezünkben, hogy mi a megfelelő hozzáállás a MI jövőjét illetően, törekedni kell arra, hogy se ne zárkózzunk el, se ne tekintünk rá szenzációként” – véli Dr. Meskó. „Én például olyan emberek könyveit olvasom, akiknek nem céljuk a világvége kikiáltása, de nem akarják túlértékelni sem a technológiát. Kipróbálok minden olyan mesterségesintelligencia-lehetőséget, amellyel saját magamat tudom megismertetni és megértetni a technológiával. Például a ChatGPT-t naponta használom, nemcsak szakmai, de egészen hétköznapi feladatokra is. A hatéves kislányommal a Google Quick Draw (rajzoló) programját is használjuk. Kapunk egy feladatot, lerajzoljuk, és a program kitalálja, hogy mit ábrázol.”
