A mesterséges szervképződmény, ha engedélyezik a laboratóriumi alkalmazását, felgyorsíthatja a neurológiai betegségek és rendellenességek, egyebek között az Alzheimer- és a autizmus , illetve az ellenük alkalmazandó gyógyszerek kutatását.
René Anand, a columbusi Ohiói Állami Egyetem professzora egy katonai orvosi szimpóziumon mutatta be a fejlesztést a floridai Fort Lauderdale-ben, rámutatott, hogy a felnőtt emberi bőrsejtekből kifejlesztett, babszem nagyságú, tudattal nem rendelkező, de minden korábbinál tökéletesebb modell egy öthetes magzat agyára hasonlít és a teljesen fejlett emberi agy génállományának 99 százalékát tartalmazza.
A mesterséges agyat 15 héten át fejlesztették. Anand lehetségesnek nevezte, hogy 16-20 hét alatt a hiányzó 1 százaléknyi génállományt is pótolni lehet. A professzor elismerte, hogy más egyetemeken is folynak hasonló kísérletek.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A bejelentésről szintén beszámoló BBC szerint az Osztrák Tudományos Akadémia Molekuláris Biológiai Intézetének kutatói 2013-ban jelentették be, hogy egy 9 hetes magzat agyának megfelelő, gondolkodásra képtelen mesterséges szervet állítottak elő. Anand úgy nyilatkozott, hogy miközben az osztrák sejtképződmények csak az agy egyes elemeit reprodukálták, az ő modelljében az érrendszeren kívül minden elem megjelenik: a retina is.
A professzor szerint etikai problémák nem merülnek fel, mert a mesterséges agyat, amely egyébként sem gondolkodik, érzékelés útján nem stimulálják.
Más kutatók szkeptikusok Anand eredményeivel kapcsolatban, mert azokat közelebbről nem ismerhették meg, illetve a kutatásra vonatkozó adatokat sem publikálták.
Ez is érdekelhet
