A magyar nyelv változatossága nem csupán a míves, választékos beszédben, de a káromkodásokban is megnyilvánulhat. A néphagyományban gyakran előkerülnek olyan kifejezések, amelyeket a modern ember már nem tud hova tenni, elfelejtettük például a radai rosseb eredetét, de az sem mindenkinek világos, hogy mit jelent a frászkarika. Az Origo utánajárt eredetüknek.
Radai rosseb és a franc
Egyes helyeken csak rossebet, míg máshol radai rossebet emlegettek fel az emberek nagy hevületükben, de mit is jelent ez pontosan? Rada a Zala megyében fekvő kis falu, Nagyrada korábbi neve, míg a rossebet az Anjou-korban, I. (Nagy ) Lajos király uralkodása alatt kapcsolta össze a településsel a magyar köztudat. Lajos testvérét, András herceget szerette volna a nápolyi trónra ültetni, ennek érdekében a herceg feleségül is vette I. Johanna nápolyi királynőt. Ő azonban megmakacsolta magát, és férje számítását keresztülhúzva nem koronáztatta meg András herceget nápolyi királlyá, sőt orvgyilkosokkal meg is ölette őt a városhoz közel fekvő kolostorban.
Nagy Lajos bosszút esküdött öccse haláláért, és tízezres seregével bevette Nápolyt, megtartania azonban sokáig nem sikerült. A hadjáratból hazatérő sebesült, illetve beteg katonák számára a király utasítására Radán kórházat emeltek. A katonák azonban nemcsak harctéri sérüléseiket, hanem egy életveszélyes kórt, a rossebet, azaz a szifiliszt is magukkal hozták Itáliából, amely akkor egy rettegett és gyógyíthatatlan betegségnek számított. A hagyomány szerint a vérbajt a szifilisszel fertőzött és a radai ispotályban lábadozó katonák terjesztették el Magyarországon, innen ered az "egye meg a radai rosseb" szólásmondás (a rosseb valószínűleg a rossz seb kifejezést takarja a betegség bőrön jelentkező tüneteire utalva). Ugyanígy franc kifejezésünk is a szifiliszre vonatkozik, ugyanis az akkor használt "francia kór" rövidített változata - hiszen a betegséget Franciaországból eredeteztették.
Frász és frászkarika
"Ne hozd rám a frászt", szoktuk mondani anélkül, hogy tudnánk, mi is az. A frász az osztrák-bajor frais szóból származik, amely görcsöt jelent. Ezt az epilepsziára , vagy más néven rángógörcsre alkalmazták, amely már az ókorban is jól ismert betegség volt. "Rángógörcsben" szenvedett többek között Nagy Sándor makedón király vagy Julius Caesar római hadvezér. Mivel az epilepszia számos nagy tudású embert (Csajkovszkijt, Van Goghot, Dosztojevszkijt) is érintett, egyesek a zsenik betegségeként emlegették. Az osztrák freisa kifejezés ijedtséget is jelent, ez alapján kezdte később a magyar nyelv is az ijedelemre használni.
A frászkarika pedig egy népi eredetű, babonás gyógymód az epilepsziás görcsökre . Sült tésztából hatalmas perecet készítettek, amelyhez a lisztet kilenc egymást követő napon kilenc házból kellett kérni. Mivel tényleges gyógymód nem volt a panaszokra, úgy vélték, ilyen módon a beteg megszabadulhat a görcsrohamoktól.
Nyavalya
Az epilepsziás tünetek másik megnevezése volt sokáig a nyavalya is, illetve a betegségek és mindenfajta bántalmak összefogó szinonimájaként vált a későbbiekben ismertté - írja az Origo . Régen úgy gondolták, hogy a nyavalya mögött rontás vagy boszorkányság állt, ezért sokszor igen különös gyógymódokban hittek. Használtak ráolvasásokat, füstölőket, sokan pedig a tűzugrástól várták a gyógyulást, vagy megváltoztatták a nevüket, azt gondolva, hogy így a rontás sem talál rájuk.
