Az Egyesült Államok azon államaiban, ahol legalizálták a marihuánát, javult a közbiztonság, nőttek az adóbevételek, csökkent a bűnüldözésre fordított költség, biztonságosabbak lettek az autópályák. A helyi szabályozás néhány államban megengedi, hogy a marihuánát boltokban is árusíthassák, itt azonban az ellenőrzés hiánya problémát jelent, sok esetben ugyanis nem tudni, hogy mi van a fűben, amelyet nagy tételben árusítanak. Az Index összegyűjtötte, hogy az Államokban mi változott, mióta legalizálták a marihuánát.
Kevesebb bűncselekmény
A Drug Policy Alliance jelentése szerint a marihuána legalizálása nem járt komolyabb népegészségügyi következményekkel az érintett államokban, hosszú távú hatásokról ezért nem lehet még beszélni. Az államoknak azonban némi adóbevételt jelentett a forgalomba került készítmény: 129 milliót Coloradóban, míg 220 milliót Washingtonban. A marihuána termesztésével, birtoklásával és forgalmazásával kapcsolatos letartóztatások száma minden államban visszaesett, mióta a felnőttek szabadon vásárolhatnak belőle, ez pedig további megtakarítást jelent az igazságszolgáltatásnak. Összességében kevesebb lett a bűncselekmény is azokban az államokban, ahol legalizáltak: 12-ről 4 százalékra csökkent a lopások és betörések aránya, illetve a rablások és gyilkosságok aránya is lecsökkent. Ezt támasztja alá az a 2014-es tanulmány is, amely szerint az alkohol marihuánára cserélése némileg csökkentheti az erőszakos bűncselekmények számát.
Több vizsgálatot is végeztek annak kapcsán, hogy az alkoholfogyasztást milyen módon befolyásolja a marihuána legálissá válása. Elemzésük vegyes eredményt hozott. A fogyasztási mutatókból az is kiolvasható, hogy aki marihuánát fogyaszt, kevesebbet iszik, de az is, hogy aki iszik, könnyebben kedvet kap egy kis fűhöz. A legalizáció után azonban az alkoholfogyasztás csökkent: a társadalmi költségeket illetően pedig ez is pozitív, hiszen az alkoholbetegségek kezelése jóval drágább, mint a rendszeres marihuánafogyasztás miatt kialakuló gondok.
Több túladagolás, nagyobb környezeti terhelés
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Vannak azonban negatív statisztikai adatok is a legalizációt követően. Több fiatalkorú került például sürgősségi osztályra marihuánafogyasztás miatt, mint előtte. Szerencsére itt a legalizáció után sem beszélhetünk magas esetszámról, 2013-ban 25 ilyen esetet jegyeztek föl, 2015-ben pedig 47-et. Ez a statisztika az ötmilliós Coloradóra vonatkozik, és a túladagolásból fakadó rosszullét egyik esetben sem járt sem halálesettel, sem maradandó károsodással.
Ez is érdekelhet
Emellett a fűtermesztés okozta környezeti terhelésről sem szabad megfeledkezni: a marihuánatermelésnek ugyanis óriási az ökológiai lábnyoma , mivel az ültetvénynek rengeteg vízre van szüksége. Egy marihuánacserje naponta akár 23 liter vizet is felszív - egy szőlőtőke ezzel szemben 13-mal is beéri. Emellett a kényes növény páraelszívókat, öntözőket és légkondicionálókat is igényel, ami jelentős mennyiségű áramot kíván. Egy 2012-es tanulmány szerint a kaliforniai áram 3 százaléka beltérben nevelt marihuánacserjék növelésére megy el, ami a légkörbe bocsátott szén-dioxid mennyisége miatt is problémás.
Legjobban: