Endémiának nevezi az orvostudomány az olyan betegséget, ami egy adott népességben megszokott előfordulással jelenik meg. Ez a COVID-19 esetében annyit tesz, hogy a szakértők nem arra számítanak, hogy a vírus egyszer csak eltűnik. Ehelyett úgy vélik, a népesség kellő arányban válik védetté az oltásnak köszönhetően, és így még a vírus folyamatos jelenléte esetén is sokkal kevesebben fertőződnek meg, kerülnek kórházba vagy veszítik életüket a betegség szövődményei miatt - mondta a Harvard Egyetem interjújában Yonatan Grad, az egyetem immunológus professzora.
Hosszú távú fenyegetés
A koronavírus-járványt okozó SARS-CoV-2 kórokozó a szakmai feltételezések szerint hosszú távú fenyegetést jelent, szemben az első, 2003-as SARS-járvánnyal, illetve a 2014-es nyugat-afrikai Ebola-járvánnyal, amelyek esetében a közegészségügy azonnali intézkedései megállították a fertőzések terjedését, és ezzel a járványoknak is vége szakadt. "Jóllehet a korábbi és a mostani járványok között alapvető különbségek vannak, összehasonlításuk mégis rámutat arra, milyen kritikus fontosságú a globális egészségügyi ellátás és az előrejelző rendszer fejlesztése, hogy megfelelően reagálni tudjunk a következő olyan vírusra, amely potenciálisan pandémiát okozhat" - húzta alá Grad.
Azért nehéz megbecsülni, mikorra alakulhat a koronavírus-járvány endémiává, mert a vírusok terjedése azon múlik, hány fogékony személy fertőződik meg, és közöttük mennyi kontakt alakul ki. Ez függ attól is, milyen fokú és tartósságú immunvédelmet nyer a népesség oltással vagy természetes megfertőződéssel, az adott csoportnak mennyire elszigetelt az életvitele, illetve milyen a vírus fertőzőképessége. Már csak azért is nehéz választ adni az endémiát illető kérdésre, mert ahány ország, annyiféle lépést látunk a fertőzés terjedésének korlátozására: van, ahol egyetlen fertőzött azonosítása után azonnal lezárják a várost, másutt határértékhez kötik ugyanezt. "Az oltóanyagok elérhetősége és az átoltottság is széles skálán mozog" - tette hozzá az infektológus.
Endémiássá vált vírusok
Számos olyan légúti fertőzést okozó vírust ismerünk, amely végigsöpört a világon, majd idővel endémiássá vált - ezek általában a téli időszakban idéznek elő járványos megbetegedéseket. Ilyen volt az 1918-as A/H1N1 okozta influenzajárvány, az 1957-es A/H2N2 influenzavírus, az 1968-as A/H3N2 influenzavírus vagy a 2009-es A/H1N1 "sertésinfluenza" vírus. A szakértő szerint a több kontinensen terjedő járványok, azaz a pandémiák kezdetben kiugró halálozásokat okoznak, aztán a népesség védettségének növekedésével mind az újrafertőződés kockázata, mind a betegség súlyossága mérséklődik.
A biológia, pontosabban a SARS-CoV-2 vírus antigénevolúciója dönti majd el, hogy a COVID-19 esetében is szükség lehet-e éves oltásra, mint az influenzavírusnál. Az influenza esetében folyamatos az antigénevolúció, ezért van szükség évente kifejlesztett és beadott új oltásra ellene. "Ellenben a kanyaró kórokozójának olyan az antigénevolúciója, hogy a gyermekkorban beadott védőoltás évtizedekig hatásos" - mondja a Harvard Egyetem infektológusa, aki hozzátette, hogy természetesen más kérdéseket is figyelembe kell venni. Ilyen például, hogy a védettség mennyi ideig tart és milyen jellegű, milyen mértékben előzi meg a súlyos megbetegedések kialakulását, mennyi idő alatt gyengül az immunválasz, valamint milyen társadalmi veszteséget tart egy adott ország tolerálhatónak.
A korábbi világjárványok hatására változtattunk az életmódunkon, és ma már normának tekintjük ezeket a változtatásokat: az ablakra-ajtóra szúnyoghálót szerelünk, hogy kívül tartsuk a sárgalázat és maláriát terjesztő vérszívókat, a szennyvízcsatorna- és ivóvízhálózat kiépítésével pedig gátat szabunk a tífusz- és kolerajárványnak. "Talán azok az ismeretek, amiket a COVID-19 megelőzéséhez sajátítottunk el, hasonló hosszú távú fejlődést jelentenek majd az egyéni és a globális egészségvédelemre nézve" - összegezte Yonatan Grad.
Koronavírus: ezért terjed ilyen gyorsan a delta variáns - olvassa el korábbi cikkünket !