"Nagyon másra akarja az ember megtanítani a gépet, és nagyon más, ahogy az ember gondolkodik. Úgy érzem, hogy egy kicsit mindig másképpen lesz a gép intelligens, és másképpen az ember" - nyilatkozta a mesterséges intelligencia térnyerésének témájában Benczúr András, az MTA SZTAKI Informatikai Kutató Laboratórium laborvezetője az Inforádiónak .
A mai fejlesztések inkább gépi tanulásnak nevezhetőek, mint valódi mesterséges intelligenciának a szakember szerint. "Amit ma mesterséges intelligenciának hívnak, az bizonyos célfeladatokra betanított gépek, rendszerek, amik között vannak nagyon látványosak - például az önvezető autók -, és vannak olyanok, amikről talán eszünkbe sem jut, hogy az mesterséges intelligencia. Például az, ahogy a Facebook a barátaink híreit összeválogatja a számunkra, szintén mesterséges intelligencián alapul" - magyarázta az interjúban Benczúr András.
A gyárakban és a közlekedésben lehet nagyobb szerepe
A mesterséges intelligencia nem csupán önállóan gondolkodó, de akár az emberek döntéseit felülírni is képes gépet jelent, ez azonban nehezen kivitelezhető. A döntés támogatását igen, de nagyon sok olyan emberi aspektus van, amit elég nehezen tudunk egy gépbe beleprogramozni, valószínűleg azért, mert mi magunk sem tudjuk, hogy mi alapján döntünk - mondta el a szakember. "Ebben a pillanatban már nem a technika a kihívás. Az egyik nagy kihívás, hogy az ember nagyon megbízhatatlan társa a gépnek, nem tud elég gyorsan bekapcsolódni és reagálni egy helyzetre. Elkényelmesedünk, ha valaki helyettünk végzi a munkát, és amikor baj van, túl későn ébredünk" - hangsúlyozta Benczúr András. Hozzátette: a jogi szabályozás is bizonytalan még, például egy önvezérlő járművel megeső baleset kapcsán is.
Ez is érdekelhet
Ahogy a korábbi évtizedekben, úgy a jövőben is munkák tömegét vehetik majd át gépek, az önvezető autók terjedésével például egyre kevesebb taxi- és kamionsofőrre lesz majd szükség a világban. Bizonyos gyári szerelőmunkákkal is ugyanez a helyzet, ahol egyre inkább elterjednek a robotok . Valószínűleg sokkal több számítógépes programozóra lesz azonban szükség, így az oktatásnak is igazodnia kell a változó munkaerőpiaci igényekhez. A szakember szerint főként a közlekedésben és a gyártásban állunk óriási áttörések előtt, de egyre jobb minőségűek lesznek például a gépi fordítások, tehát egyre könnyebb lesz egy idegennyelvűvel nyelvismeret nélkül is kommunikálni.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
