Mivel a mesterséges intelligencia egyike a 21. század stratégiai szempontból legfontosabb technológiáinak, az Európai Bizottság három pilléren alapuló megközelítést vázolt fel az állami és magánberuházások növelése, a társadalmi-gazdasági változásokra való felkészülés, valamint megfelelő etikai és jogi keretrendszer kialakítása érdekében. Az elképzelések szerint az Európai Uniónak 2020 végéig legalább 20 milliárd euróval (mintegy 6200 milliárd forinttal) kell növelnie a mesterséges intelligenciával összefüggő kutatási és innovációs beruházásokat.
Kulcsfontosságú ágazatokban fejlesztenék
A beruházás célja, hogy elősegítsék a mesterséges intelligencia fejlesztését olyan kulcsfontosságú ágazatokban, mint a közlekedés és az egészségügy, összekapcsolják és megerősítsék a mesterséges intelligenciával foglalkozó kutatóközpontokat, valamint ösztönözzék a teszteléseket és a kísérleteket.
Mivel a mesterséges intelligencia megjelenésével számos új munkakör jön létre, a bizottság arra kívánja ösztönözi a tagállamokat, hogy korszerűsítsék oktatási és képzési rendszereiket, és támogassák a munkaerőpiaci átmenetet. A bizottság támogatni fogja üzleti-oktatási partnerségek létrejöttét, hogy Európába vonzza és itt is tartsa a mesterséges intelligenciával foglalkozó szakembereket, és képzési programokkal támogatni fogják a készség- és kompetenciafejlesztést.
Etikai és jogi kérdések
A mesterséges intelligencia új etikai és jogi kérdéseket is felvet a felelősséggel és a döntéshozatal esetleges elfogultságával kapcsolatban, így a bizottság 2018 végéig etikai iránymutatásokat terjeszt majd elő a mesterséges intelligencia fejlesztésére és felhasználására vonatkozóan. A bizottság emellett iránymutatást is ki fog dolgozni a termékfelelősségről szóló irányelv értelmezéséről, hogy a hibás termékek tekintetében jogi egyértelműséget biztosítson a fogyasztók és a gyártók számára - közölték.