„Felhasználásra kész gyógyszerek nemcsak a gyógyszergyártók üzemeiből kerülnek ki, hanem nagy számban készülnek a gyógyszertárak laboratóriumaiban is” – olvasható az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) közösségi oldalán közzétett tájékoztatóban. Mint írták, a gyógyszerek készítése a gyógyszertári munka talán legérdekesebb része, annak folyamatába azonban a betegek nem igazán látnak bele. Leírásuk azonban segít abban, hogy laikusként is jobban megértsük, milyen szabályok és előírások mentén készülnek ezek a helyben kikevert készítmények. Megtudhatjuk továbbá, hogy mit tehetünk, ha a szerek nem megfelelő minőségűek, illetve nem várt mellékhatást okoznak.
Ez a különbség a tömeggyártott és a kikevert gyógyszerek között
A gyógyszergyárakban tömegesen előállított gyógyszerek mindig meghatározott hatóanyag-tartalommal készülnek. Ezzel szemben a gyógyszertárakban készített szerek – például a bőrgyógyászati vagy a gyermekgyógyászati készítmények – esetében jobban érvényesülni tud az egyénre szabott gyógyszeradagolás.
A helyben kevert gyógyszereket kizárólag képzett gyógyszerészek készíthetik el. Több gyógyszeranyag keverésével, oldásával és elegyítésével hozzák létre a betegségek megelőzésére vagy kezelésére szolgáló készítményt. A gyógyszerész határozhatja meg azt is, hogy milyen összetételben és mennyiségben tartalmazza a készítmény az egyes alapanyagokat, dönthet továbbá a legjobb hasznosulást támogató gyógyszerformáról is. „A betegek által legismertebb gyógyszerformák a tabletta és a kapszula, a gyógyszertárban készített gyógyszerek azonban különlegesebbek, akár főzetek, forrázatok, paszták, illetve ostyakapszulák is lehetnek” – írta az OGYÉI.
Szigorú szakmai előírásoknak kell megfelelni
Azt a gyógyszerkészítményt, amelyet a gyógyszerész – orvosi előírásra vagy saját kezdeményezésére – készít, magisztrális gyógyszernek nevezzük. A magisztrális gyógyszerek készítésénél mindig a vonatkozó szakmai előírások szerint kell eljárni. Az OGYÉI tájékoztatása szerint a Gyógyszerkönyv a gyógyszeranyagok minőségi követelményeit, a Szabványos Vényminta Gyűjtemény pedig a gyógyszerkészítés módjait, a gyógyszerformákat és a segédanyagok fajtáit határozza meg.
Minden igyekezet és törekvés ellenére azonban előfordulhat, hogy valamilyen nem kívánt mellékhatást tapasztalunk a kikevert készítmény alkalmazásával összefüggésben. Megeshet továbbá, hogy a magisztrális gyógyszert nem a kívánt vagy a korábban megszokott minőségben készül el. Ebben az esetben élhetünk minőségi kifogással, mégpedig az OGYÉI honlapján közzétett útmutatásnak megfelelően.