Dr. John Cacioppo, a Chicagói Egyetem szociálpszichológusa legújabb tanulmányában a magány biológiai hatásait kutatja, megállapította, hogy a tartós magány hatására megkeményedhetnek az artériák érfalai, ami magas vérnyomáshoz vezethet, a magányosság továbbá gyulladásokat okozhat a szervezetben, ráadásul tanulási- és memóriaproblémákhoz is vezethet. Még a muslicák között is megfigyelhető ugyanez a jelenség. Kiderült, hogy az elszigeteltségben élő muslicák rövidebb ideig maradnak életben, mint azok a társaik, akik érintkezésbe léptek a többi rovarral, mondta Dr. Cacioppo.
Cacioppo és kutatótársa, Steve Cole, a Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem (UCLA) munkatársa a tanulmány során megállapították, hogy a társadalmi elszigeteltség hatására megváltozik az ember immunrendszere. Megfigyelték, hogy a magányos emberek immunrendszerére jellemző bizonyos gének megváltoztak. Egyes gének túlságosan nagyarányú jelenléte gyulladásokhoz vezetett, míg más gének alacsonyabb aránya miatt a vírusos fertőzések során kevesebb antitest képződött. Emiatt a magányos emberek szervezete kevésbé hatékonyan tud védekezni a vírusok és egyéb fertőzések ellen.
"Megállapítottuk, hogy bizonyos emberi immunsejtek egy olyan védekező stratégiára vannak beprogramozva, amely a magányos emberekben aktiválódnak"- magyarázta Dr. Cole. Az immunrendszerünknek döntést kell hoznia, hogy a vírusos fertőzésekkel szemben harcoljon, vagy pedig a bakteriális támadások ellen védekezzen. A magányos embereknél, akik a világot ellenséges és fenyegető környezetként élik meg, az immunrendszer sokkal inkább a bakteriális fertőzésekre koncentrál a vírusok helyett. Viszont a vírusok elleni védekezés hiánya miatt kevesebb antitest képződik, és a szervezet sokkal sérülékenyebbé válik a rákkal és sok más betegséggel szemben, mondta Dr. Cacioppo.
A kutatás részleteit a februárban rendezett San Diegó-i Szociálpszichológiai és Érzékelési Konferencián adta elő Dr. Cacioppo.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
