A leggyorsabban úgy lehet egy embert mosolyra, kacagásra fakasztani, ha megcsiklandozzuk - ugyanakkor ettől még nem lesz feltétlenül jókedvű. A kacagás, vagy arra hasonlító hangok egyáltalán nem bizonyítják, hogy az embernek jólesik a csiklandozás!
Sokan nagyon szeretnék, hogy abbahagyják ezt a "manipulációt", mert egyáltalán nem élvezik a csiklandozást! Ők komolyan kiabálják azt, hogy "hagyd abba!"
És azon gondolkodott már, hogy miért nem nevet az ember, ha saját magát csiklandozza?
A szórakozástól kínzásig
A csiklandozásra nagyon érzékenyek a test meghatározott helyei: a hónalj, a nyak, a lágyék, a talp, a könyök és a térd hajlata, a has és a test "oldala". Nem véletlen mindez: ott vannak a bőrhöz nagyon közel véredények, inak és szalagok - amelyeket ösztönösen védünk.
Az ártatlannak tűnő szórakozás a középkorban szörnyű kínzás volt. Ha sokáig csiklandoznak egy embert, akkor a mozgások és a nevetés átmegy a légző izmok kibírhatatlan fájdalmába és görcsbe. A végen az ember megfullad!
Keleten az áldozatot apró bogarak segítségével kínozták. A bogarakat tettek a test legcsiklandósabb helyeire, és befedtek őket a dióhéjjal. Pár perc múlva a bogár lábainak csiklandozása annyira kibírhatatlan lett, hogy a fogoly mindent bevallott.
Az orgazmus hajtóműve
A csiklandozásnak van egy másik igen kellemes rendeltetése: gyakran alkalmazzák a szerelmi előjátékban. Vannak, akik képesek az orgazmusig csiklandozni valakit!
Az erotikus csiklandozás technikája változó a különböző népeknél.
Az afrikiak előnyben részesítik a "nyomásos" csiklandozást, az indiaiak azt vallják, hogy az érintésnek hasonlítania kell a méhecske tánchoz, aki először kering - utána hirtelen szúr. A kínai nők szerint a szerető felizgatásának legjobb módszere lágyan megérinteni a testet - a láb puha talpával. A bordélyokban szolgálók igyekeztek minél kevesebb gyalogolni, hogy a sarkuk mindig puha legyen. Gyümölcsökön gyakoroltak! Lábukkal almákat és mandarinokat "csiklandoztak".
Az arabok nem tudnak ellenállni a hajjal csiklandozásnak, amelyet "ezer ujjnak" neveznek. Japánban a csiklandozás tiszta női foglalkozás, nem lehetett valaki gésa anélkül, hogy ne sajátította volna el a "gyöngédség tudományát", azaz a különböző érintési módszereket, beleértve a csiklandozást is. A gésának tudnia kellett, hogy a testnek milyen helyei reagálnak legérzékenyebben a csiklandozásra, és legyezővel takartak el az arcukat, miközben megérintették azokat.
Forrás:
www.aif.ru