Intelligens gyógyszeradagoló és táplálkozási felügyelő A kis robot órája szerint a rábízott beteg az elmúlt néhány órában túl kevés folyadékot fogyasztott. A szerkezet azt is számon tartja, hogy a gyógyszeres tasakhoz sem nyúlt hozzá senki. Elindul tehát, hogy figyelmeztesse a gazdáját.
Utánajártunk, hogyan működik a jelenben a jövő távfelügyelő robotja.
Dr. Takács Barnabás, az MTA SZTAKI kutatója bekapcsolja a kis készüléket, amelyen egy színes kijelző és egy gyógyszeres fiola van. A kis robot elindul, hogy embert keressen. Ha a közben akadályhoz ér, kikerüli. Lassan, de ügyesen lavírozik a székek és szekrények között, kamerájával figyeli környezetét. Barnabáshoz érve megáll: megtalálta az embert. Kijelzőjén egy szomorú emberi arc látszik, mivel a memóriája szerint a beteg elfelejtette bevenni a gyógyszerét. A tervek szerint később hanggal is jelzi majd, hogy mit kell tennie a páciensnek.
Ha a rábízott beteg felveszi róla a hozzá rögzített gyógyszertartót, akkor a monitoron lévő emberi arc elégedett lesz. A kis számítógép figyeli azt is, hogy a rábízott ember mennyi folyadékot iszik, illetve mennyit és mit eszik. Ez már bonyolultabb előkészületeket kíván, de a tervező szerint a hűtőszekrénybe beépített leolvasó és az élelmiszerek csomagolására rakható digitális jel segítségével ezt is számon tudja majd tartani a kis robot.
Ha a beteg keveset iszik, és fellép a dehidratáció veszélye, akkor szintén szól a pici házi betegfelügyelő.
Rendszertelen gyógyszerszedés, romló egészség Mindez azért nagyon fontos, mert az idősek túlnyomó többsége nehezen tudja betartani a gyógyszerszedési időpontokat, pedig az orvosságok hatékonyságát rontja, ha a készítményeket nem megfelelő időben veszik be - mondja Takács Barnabás, aki Magyarországon az VirMED (Virtuális Medicina) közös kutatómunkájában vesz részt.
Még olyan népbetegségeknél is, mint az asztma, illetve a cukorbetegség, ahol az átlagemberek többsége jól tájékozott a gyógyszerelés elmaradásának következményeiről, a gyógyszerszedési együttműködés (az úgynevezett compliance) alig 30 százalék, más esetekben pedig csak 15 százalék. Például a depressziós betegeknél nagyon megnő az öngyilkosságok aránya, ha abbahagyják a gyógyszeredést - ismertette az adatokat Takács Barnabás.
Az Európai Unióban kiemelt téma az idősek otthoni gondozása, mivel a társadalom egyre idősödik, és az intézményes ellátás jóval drágább az otthoninál.
Ennek az új technológiának a segítségével otthon is felügyelni lehet az idős ember egészségét anélkül, hogy állandóan zaklatnánk telefonnal, üzenetekkel, hogy ne felejtsen el megtenni ezt vagy azt. Természetesen nem célja a rendszernek, hogy elidegenítse az idős embert a világtól, csupán azt szeretné elérni, hogy a lehető legkisebb beavatkozással, csendben, visszahúzódó módon akkor adjon figyelmeztetést, ha valami nem történik meg, ha azonnali a beavatkozásra, figyelmeztetésre van szükség.
A robot használata reményeink szerint 70-80 százalékkal növelheti a gyógyszerszedési fegyelmet, ez pedig jó a betegnek, jó az orvosnak, jó az egészségbiztosítónak és jó a gyógyszergyártónak - magyarázta az informatikus. A biztosítónak azért hasznos a terápia pontos betartása, mert a beteg jobb állapotba kerül, ellátása kevesebb pénzt igényel. A gyógyszergyárnak pedig azért fontos, mert akkor állíthatja a készítményéről, hogy hatékony, ha a beteg rendszeresen szedi az orvosságot, és az életminősége javul.
Európai program az idősek távgondozásáért
Az Európai Unió időseket segítő programjának (Ambient Assisted Living vagyis informatikával segített élet) van magyar megfelelője: eVITA néven. Az Életviteli Technológiák és Alkalmazások Nemzeti Programjának alkotói tervet dolgoztak ki azért, hogy az időskorúak, a fogyatékkal élők, valamint a betegségből felépülők, rehabilitációra szorulók ellátását, gondozását, felügyeletét, ápolását, önálló életvitelét modern eszközökkel segítse. Az infokommunikációs technológia alkalmazása, a távdiagnosztika és távgyógyászati rendszerek elterjedésének elősegítése, az otthonápolás támogatása olcsóbbá, és szakértők szerint hatékonyabbá tehetné az idősek gondozását.
A robotok alkalmazása Európában még szokatlan, de az Egyesült Államokban és Távol-Keleten egyre elfogadottabb. Egy nemzetközi szakértő, Neena Buck robotelemző szerint az új háztartási robotok szociálisan egyre érzékenyebbek. Japánban és Koreában már barátoknak, illetve "háziállatnak" tekintik a robotokat. Az elemző szerint az új technika elterjedését az egyre csökkenő árak segítik majd.
Amikor a Sony piacra dobta Aibót, a robotkutyát, akkor a cég digitális teremtményeket készítő laboratóriumának elnöke, Toshitada Doi azt mondta, hogy a nyolcvanas évek a PC évei voltak, a kilencvenes évek az Interneté, a 21. század első évtizede pedig minden bizonnyal a robotoké lesz.
- A testfelépítésükben állatokat, illetve embereket utánzó robotok lassabban, nehézkesebben mozognak, ezért választottuk ezt a könnyen, gyorsan mozgó szerkezetet - magyarázta a kutató. Magyarországon a robottal felügyelt egészségügyi ellátás még csak kísérlet, a való életben még sok év eltelhet addig, amíg ilyen robotot vehetünk az idős, egyedül élő családtagunknak. A kutató szerint az ára nem lesz elviselhetetlen, valószínűleg néhány tízezer forintba fog kerülni egy ilyen szerkezet.
Virtuális virtuóz Dr. Takács Barnabás a világon jól ismert kutató és számítástechnikus, akinek nevét több mint 50 nemzetközi publikáció és több nagy kutatási program fémjelzi. Sok évvel ezelőtt kezdett foglalkozni a virtuális világgal, nevéhez fűződik például az a fejlesztés, amelynek köszönhetően már nem élő emberek "kelthetőek életre" virtuális térben, így például Marlene Dietrich arca is megelevenedett a filmvásznon.
Névjegy | ||
Dr. Takács Barnabás, informatikus | ||
1991-ben végzett a Budapesti Műszaki Egyetemen, majd az Egyesült Államokban folytatta tanulmányait, és PhD fokozatát is ott szerezte meg. Kutatási területei közé tartozik a mesterséges látórendszerek, arcfelismerés és biztonsági rendszerek kifejlesztése. Munkáját az amerikai haditengerészet is támogatta, jelenleg is a Harvard B&W egyetem (Boston, MA) kutatója. Néhány éve visszaköltözött Magyarországra, és itthon a virtuális gyógyítás úttörője. Jelenleg is több olyan programon dolgozik, amelyben a virtuális tér a gyógyítást szolgálja. |