Dr. Wen Qi Gan és a Brit-Kolumbiai Egyetem (Vancouver) munkatársai az ipari zajjal, például a bányászat, a favágás, és a fafeldolgozás során tapasztalt zajterheléssel foglalkoztak. Megállapításaik az Occupational and Environmental Medicine október 6-i számában jelentek meg.
A vizsgálat során a munkacsoport 6307 húszéves és annál idősebb dolgozó adatait tanulmányozta, akik 1999 és 2004 között kérdőívet töltöttek ki. A résztvevők életmódjukról és egészségügyi ismereteikről adtak számot, valamint fizikális és vérvizsgálaton mentek keresztül.
A kutatók két csoportra osztották a résztvevőket: zajos munkahelyűekre - akiknél gondot okoz a normális hangerővel történő beszéd -, valamint a viszonylag csendesebb körülmények között dolgozókra. Megállapították, hogy a saját bevallásuk szerint zajosabb helyeken az alanyok átlagos testsúlya nagyobb, és gyakoribb a dohányzás is. Azonban az eredményeket ez utóbbiak szempontjából statisztikailag korrigálva a zajterhelés egyedül is mintegy háromszorosára fokozta a szívbetegség kockázatát. Az összefüggés még erősebbnek bizonyult az 50 alatti korosztályban.
A vérvizsgálat nem mutatott különbséget a két csoport koleszterinszintje és gyulladásos fehérjéik szintje között - mindkettő fokozza a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát. Azonban a vérnyomás diasztolés (a két szám közül az alacsonyabb) értéke a zajterhelteknél magasabb volt. Nem elhanyagolható a tartós zaj stresszkeltő hatása sem, ugyanis ismert, hogy a stressz szintén fokozza a megbetegedési hajlamot. A szakértők a probléma megoldására (ahol lehet) zajvédő eszközök alkalmazását ajánlják. Ugyan ez a munkáltatók számára többletköltséggel jár, de ezt ellensúlyozza a rendelkezésre álló egészségesebb munkaerő.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez is érdekelhet
Forrás: Medipress hírszolgálat
