Történelmünk hajnalán a csillagászat és az asztrológia még a gyógyítás részét képezte. Csaknem 2500 évvel ezelőtt már Hippokratész, a nyugati orvoslás atyja is megfigyelt bizonyos összefüggéseket a csillagok mozgása és a betegségek kialakulása között. Feljegyzésekből tudható, hogy a kor gyógyítói hittek abban, hogy az égitestek mozgása nagy hatással bír az ember egészségére is.
A tudományos közösség később az asztrológiát száműzte az áltudományok sorába. A Kolumbiai Egyetem tudóscsapata azonban több mint 1,7 millió amerikai beteg orvosi feljegyzésének tanulmányozásából azt a következtetést vonta le, hogy a születési hónap jelentős hatással van arra, hogy ki milyen betegségben fog szenvedni élete során.
A Journal of American Medical Informatics Association című lapban megjelent tanulmányból kiderül, hogy betegségek tekintetében a legkisebb kockázati csoportba a májusban, a legmagasabba pedig az októberben születettek tartoznak - miközben az október és december között születettek élhetnek a legtovább.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A bolygók valóban befolyásolják személyiségünket és egészségünket is?
Kortól és nemtől függetlenül voltak olyan hónapok, ahol feltűnően nagyobb volt bizonyos betegségek kialakulásának gyakorisága. Például a szeptemberiek hajlamosabbak voltak az asztmára, míg a novemberieknél nagyobb valószínűséggel alakult ki ADHD (figyelemhiányos hiperaktivitási zavar). Márciusban pedig legnagyobb az esély a különböző szívbetegségek előfordulására.
"Fontos, hogy ne essünk kétségbe az eredmények láttán, mert ugyan találtunk összefüggéseket, de nem túl nagy a kockázat" - nyilatkozta a csapat vezetője, Nicholas Tatonetti. Megjegyezte, hogy a születési hónap gyakorlatilag a környezeti kockázatok egyik változója, ami fontos tényező a korai fejlődésben, de több egyéb változó is közrejátszik a betegségek kialakulásánál, mint például a testmozgás vagy az étrend.
"Nem a félelemkeltés volt a kutatás célja, hanem az, hogy az emberek megismerjék ezt a kockázati tényezőt is" - véli Tatonelli. Az új tanulmány továbbá megerősíti korábbi vizsgálatok eredményeit, amelyek a születési évszak és a betegségek kialakulásának összefüggéseivel foglalkoztak. A kutatások azt sugallják, hogy a szezonálisan változó környezeti jelenségek (poratka, allergének , hőmérséklet-ingadozás) is közrejátszanak az élettartam és betegségek alakulásában.
Megjegyzendő, hogy az adatokat az északi féltekén váltakozó évszakok és hónapok alapján vizsgálták, és csak a new york-i kórház adataira támaszkodtak. A szakértők azonban remélik, hogy számítógépes algoritmusukat ki tudják majd terjeszteni szélesebb körben is.
"A gyorsabb számítógépek és az elektronikus egészségügyi dokumentációk felgyorsíthatják a kutatásokat - mondta a tanulmány szerzője, Mary Regina Boland. "Azon dolgozunk, hogy minél többet segítsünk az orvosoknak fontos klinikai megoldásokban."
A kutatás legfontosabb megállapításai hónapokra lebontva
Január
Átlagos rizikójú hónap.
Magas előfordulás: Magas vérnyomás , kardiomiopátiával (szívizom-gyengülés).
Alacsony előfordulás: hányás
Február
Az egyik legegészségesebb hónap.
Magas előfordulás: tüdő és hörgők daganatos áttétei
Alacsony előfordulás: rovarcsípés
Március
Magas rizikó: szív- és keringési megbetegedések - pitvarfibrilláció, pangásos szívelégtelenség, mitrális billentyű betegség, prosztatarák.
A tavaszi születésűek (áprilistól júniusig) várható élettartama rövidebb az ősszel születettekéhez (októbertől decemberig) képest.
Április
Magas rizikó: szív- és érrendszeri betegségek, - angina , miokardiális isémia (a szívizomzat oxigén- és vérellátásának zavara), műhibából eredő keringési zavarok is őket jellemzik leginkább.
Alacsony rizikó: zúzódások.
Május
Átlagosan egészséges hónap, nincs olyan betegség, amiben e hónap szülöttei kiemelten magas rizikófaktorokkal számolhatnának. Kevesebb gyerekszülés jellemző (májustól őszig tartó tendencia).
Alacsony rizikó: felső légúti megbetegedések.
Június
Átlagos hónap, jellemző a szív- és érrendszeri megbetegedés.
Magas rizikó: angina pectoris (szívinfarktust megelőző események)
Alacsony rizikó: nemi betegségek .
Július
Átlagos hónap.
Magas rizikó: asztma
Augusztus
Átlagos hónap
Emelkedett kockázat: szívbillentyű betegségek , asztma.
Szeptember
Magas előfordulás: hányás
Alacsony rizikó: szív- és érrendszeri betegségek
Az őszi születésűek (október-december) élnek általában a legtovább.
Október
Magas rizikó: légzőszervi megbetegedések , asztma, akut felső légúti fertőzés; rovarcsípés, nemi betegségek
Alacsony kockázat: szív- és érrendszeri problémák, prosztatarák
November
Alacsony rizikó: szív-és érrendszeri problémák, tüdőben képződő rákos áttétek. Összességében viszont a novemberiek a legbetegesebbek: többször fordultak orvoshoz, mint a többi hónap szülöttei.
December
Magas előfordulás: zúzódások, sérülések
Alacsony rizikó: szív-és érrendszeri problémák.
Forrás: www.washingtonpost.com
