Tényleg fáraszt a fülledt, fullasztó levegő?

Sok ember kellemetlenül, kényelmetlenül érzi magát a szűk termekben, ahol még a fűtés is fel van tekerve. Ilyenkor ablakot szokás nyitni és oxigént engedünk be. De ez tényleg felfrissíti az agyunkat? Véget vet a fáradtságnak?

Fülledt, fojtogató levegő a tárgyalóban vagy az osztályteremben. Kevés a levegő, meleg van - senki sem szereti ezt, de mindannyiunknak kellett már ilyen helyiségben üldögélnie. Ráadásul közben előfordul, hogy valamilyen - többé-kevésbé - unalmas előadást is meg kell hallgatnunk.

Az első elkezd ilyenkor ásítani, a többiek pedig követik. Ez az oxigénhiányt bizonyítja tényleg? - teszi fel a kérdést a Spiegel Online .

Az bizonyos, hogy oxigén nélkül nincs élet, a testünk nem működne. Ez az az üzemanyag, amellyel a sejtek zsírokból, szénhidrátokból és fehérjékből energiát nyernek. Különösen az agyunk van az oxigénre ráutalva: jóllehet csak testsúlyunk két százalékát képviseli, az általunk felhasznált energia 20 százalékát igényli. Ha az agy nem kap oxigént, 12 másodperc múlva eszméletlenek lehetünk, 3-6 perc múlva pedig kezdenek elhalni az első idegsejtek.

Ha a szervezetbe jelentősen csökkentett oxigéntartalmú levegő kerül, akkor olyasmit érezhetünk, mintha magashegységben gyalogolnánk: egyre "ritkább" lesz a levegő. (Valójában ilyenkor az oxigén parciális nyomása csökken - amint erről a HáziPatika.com betegségleírásában, a hegyi betegségről szóló cikkünkben olvasható.)

5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről

Miért veszélyes, ha a szobában szárítjuk a ruhákat?

Minden lépéssel egyre nehezebb levegőt venni. Ezer méteren ezt még nem vesszük észre - magyarázta a Spiegel Online-nak Joachim Ficker tüdőgyógyász, a Nürnbergi Klinika alvás-orvosi centrumának vezetője. A komolyabb magasságokban, 4000 méter környékén viszont már kihathat az oxigénkoncentráció csökkenése a koncentrációs képességekre.

A zárt termekben persze nem ez történik, magyarázza a német orvos. Itt nem a levegő oxigéntartalma (nyomása) csökken. Ennek ellenére, nem csak az unalmas előadások felelősek a fáradtságérzetért. Nem az oxigénhiány, hanem a feldúsuló széndioxid okoz ugyanis problémát a gondolkodásban. Ez abból adódik, hogy be- és kilégzéskor más az oxigén és a széndioxid aránya a lélegzetünkben.

Egy zsúfolt irodában nagyon fontos a szellőztetés

Egy zsúfolt irodában nagyon fontos a szellőztetés

A friss levegő - amit beszippantunk - 21 százalék oxigént és 0,04 százalék széndioxidot tartalmaz. Amit kilégzünk, abban viszont az oxigén csak 16 százalék, viszont a széndioxid immár 4 százaléknyi. Vagyis az oxigén mintegy negyedével csökken, viszont a széndioxid százszorosára emelkedik.

Innentől már ki lehet számítani, hogy mit jelent a fullasztó levegő az irodában : ha egy 30 négyzetméteres szobában (2,5 méteres belmagasságnál) tíz ember ül, egy óra alatt az oxigéntartalom 20,7 százalékra csökken, a széndioxid viszont 0,3 százalékra nőhet, ha mindenki nyolc litert lélegez ki-be, percenként.

Összehasonlításul: ha a levegő oxigéntartalma 18 százalékig süllyed, az még nem okoz problémát. Az egyszázalékos széndioxid-koncentráció viszont már fejfájást és rosszullétet okozhat. Ezt az értéket a példa szerinti helyiségben ülők négy óra múlva érnék el. Ám az oxigéntartalom még így is 19,7 százalékos lenne.

Ugyanakkor az, hogy mekkora széndioxid-koncentráció okoz problémát, az egyénileg függő - magyarázza a német orvos. Előbb az emberek fáradtak lesznek, majd elalszanak (magasabb koncentrációnál), de a túl magas széndioxid szint akár kómához is vezethet. Ha a vér széndioxid-tartalma emelkedik, kitágulnak az erek, hogy a lehető legtöbb oxigénhez jussunk hozzá. Ilyenkor a vérnyomás csökken , ezért érezzük magunkat "tompának".

CO2-mérgezés Nemcsak a rossz gázkonvektor veszélyes! Előzze meg a szén-dioxid mérgezést! Ráadásul zárt szobában felerősítik egymást a negatív folyamatok: ha ugyanis a szervezetünkben növekszik a széndioxid-koncentráció, akkor igyekszünk megszabadulni ettől a gáztól, és egyre sűrűbben lélegzünk. Ez persze éppenhogy kontraproduktív ilyenkor, hiszen még jobban növeljük ezáltal a légtérben lévő széndioxid koncentrációját - magyarázza Hubert Hautmann, az Isar-menti Klinika tüdőbetegségekkel foglalkozó részlegének vezetője.

Ugyanakkor nem feltétlenül az okozza a fáradtságot , hogy növekszik a levegő széndioxid-tartalma. A túl sok irodabeli üldögélés is hozzájárul ehhez. Ezért tesz jót egy kis mozgás. Ráadásul ehhez hozzájárul még a szoba hőmérséklete és a levegő páratartalma is.

Az ideális szobahőmérséklet 20-23 fok, a páratartalom pedig 40-60 százalékos. Ha túl meleg vagy túl száraz a levegő, akkor a testünk a bőrön keresztül és a légzés által is veszít a folyadékmennyiségéből. Agyunk vérellátása így csökken, kevesebb oxigént kap, ezért leszünk fáradtak.

Ezért is vannak komoly előnyei az ablaknyitásnak: nemcsak a széndioxid-tartalmat csökkentjük ezáltal, hanem legalább egy kicsit mozgunk is. Ráadásul a fűtés miatt télen a túl meleg és túl száraz levegőt friss levegővel cseréljük ki. Összefoglalva: a némileg csökkenő oxigéntartalommal jól meg tud birkózni a szervezetünk.

A szellőztetés ugyanakkor ésszerű, méghozzá azért, hogy megszabaduljunk a széndioxidtól . Ilyenkor egy kicsit mozgunk is, és egy kis hűvöset is beengedünk, ami mégiscsak könnyebb, mint megszökni a főnök unalmas beszéde elől...

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

40 felett erre figyeljenek a nők és a férfiak

Olvasd el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Melegfront
Maximum: +6 °C
Minimum: -1 °C

Nyugat felől megnövekszik, megvastagszik a felhőzet. Késő este északnyugaton már előfordulhat havazás, havas eső. Az ország északkeleti felén ismét nagy területen lesz erős, helyenként viharos az északnyugati, nyugati szél, majd átmenetileg csillapodik a légmozgás. Késő este -5 és +4 fok között alakul a hőmérséklet. Úgy tűnik, a keddi nap számos időjárási jelenséget felvonultat. Lesz napsütés, havas eső, széllökések és zápor is.