Tényleg pihenni kell agyrázkódás után?

A középiskolai sportbalesetek több mint 10 százalékában fordul elő agyrázkódás. Az elmúlt 10 évben pedig több mint 60 százalékkal nőtt meg a sürgősségi osztályokra jelentkező, kisebb agyi traumán átesett, sportbalesetes betegek száma. A legtöbb agyrázkódásos beteg ilyenkor azt a tanácsot kapja orvosától, hogy a mielőbbi gyógyulás érdekében pihenjen, maradjon ágynyugalomban. A pihenésre vonatkozó javaslat ilyen esetekben elsősorban azt célozza, hogy a beteg elkerüljön egy esetleges újabb sérülést a lábadozás fázisában.

Az agy sérüléseinek alapvetően két formáját különböztetjük meg. A nyílt agysérülések kivétel nélkül jelentős erőbehatásra alakulnak ki, és életet veszélyeztető traumának számítanak. A fedett agysérülések esetén a koponya integritása nem bomlik meg, de a traumát kiváltó erő hatására az agy elmozdul, és a koponyához csapódik. Az erő nagyságától és irányától függően agyrázkódás, vagy agyzúzódás alakul ki. A sérülés hatására a koponyaüregben vérzés léphet fel. Tudjon meg többet, kattintson! Ugyanakkor sokan kételkednek abban, hogy a pihenés valóban hasznos lenne az agyrázkódásos betegeknek - erre ugyanis kevés bizonyíték van. Abban sem szoktak egyetérteni az orvosok, hogy ilyen esetekben mennyire kell szigorúan ágynyugalomban maradni, pihenni. Annak ellenére, hogy a legtöbben azt gondolják, hogy 1-2 nap pihenés elegendő, vannak olyan orvosok is, akik több napnyi fekvést javasolnak elsötétített szobában.

A wisconsini gyermekkórház új kutatásában 88 agyrázkódást elszenvedett 11 és 22 év közötti beteget vizsgáltak meg. A betegeket két csoportra osztották: az egyik csoport tagjainak öt napon át teljesen nyugalomban kellett lenniük, a másik csoport tagjainak pedig csupán egy-két napig kellett pihenniük, majd fokozatosan vissza kellett térniük a mindennapi aktív életbe. Akiket szigorú pihenésre ítéltek, nem mehettek dolgozni, sem iskolába, és nem végezhettek semmilyen fizikai aktivitást öt napon át.

A kísérlet eredményeiből az derült ki, hogy azok a betegek, akik a szigorú pihenésre lettek ítélve, nem gyógyultak jobban: nem javulnak a tüneteik, az egyensúlyuk, illetve a gondolkodási képességük. Ehelyett azt tapasztalták, hogy a sérüléstől számított első tíz napban súlyosabb tüneteket produkáltak, mint azok, akik kevesebbet pihentek.

Az újabb eredmények szerint tehát óvatosnak kell lenni a szigorú pihenés javaslatával az agyrázkódásos fiatalok esetében. Úgy tűnik, érdemes egy rövidebb pihenéssel töltött periódus után fokozatosan visszatérni az aktív életbe.

Ez is érdekelhet

elalvás

Szájtapasz, kivi, fehér zaj – vajon tényleg működnek a TikTok alvásjavító tippjei?

Veszélyben

Ezért ébredünk fel éjjel 3 órakor rendszeresen

krónikus vesebetegség

Másfél millió magyart érint a "néma gyilkos" – lehet, hogy te is a rizikócsoportba tartozol?

hálapénz

Mégis fizethetnek a betegek: itt a megoldás a hálapénz helyett