Az öregedés különböző, a korral járó betegségek megjelenésében, valamint fizikai változások formájában jelentkezik, de egyénenként változó mértékben. A tudósok korábban úgy gondolták, az öregedési folyamatokra főleg az életünk során felhalmozódott sejtsérülések vannak hatással, ezért nem is vizsgálták meg közelebbről az öregedés öröklött aspektusait.
A Karolinska Intézet és a Max Planck Öregedés-biológiai Intézet tudósai azonban nemrég rájöttek, hogy a mitokondriumban - ami az energia előállításáért felelős sejtszervecske - található sérült DNS is befolyásolhatja, hogy milyen hamar öregszünk.
A mitokondriális öregedési folyamatok mértéke nagyrészt megegyezett a környezeti tényezők által előre jelzettel, voltak olyan esetek, amikor felmerült a genetikai eredet lehetősége is.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
"Véleményünk szerint ezek a vizsgálati eredmények emberek esetében is megállják a helyüket, de természetesen ezt emberi kutatások során is bizonyítanunk kell majd a későbbiekben" - összegezte Larsson. A kutatás részletes leírása a Nature című tudományos szaklap legfrissebb számában olvasható.
