A közlemény szerint a "lágy cellák" nevet kapta az az új és univerzális formaosztály, amelynek modelljei hézagok és éles csúcsok nélkül töltik ki a teret. Magyarázatuk szerint a természetben számos helyen, így izomsejtekben, a tengeri csigáspolip (nautilus) héjában vagy akár a szervek belsejét borító hámsejtekben is megtalálhatók azok a geometriai alakzatok, amelyek új tudományos megállapításra inspirálták a kutatókat.
Sokáig rejtély volt, hogyan fejlődtek a természetben ezek az úgynevezett "lágy alakzatok". Magyar matematikusok többek között a Gömböc egyik feltalálójaként is ismert Domokos Gábor vezetésével, nemzetközi együttműködésben megtalálták a választ, felfedezésüket a napokban a PNAS Nexus című tudományos folyóiratban publikálták. Az új univerzális formaosztály a "lágy cellák" nevet kapta.
A kutatók által definiált modellel leírható, hogy miként alakulnak ki és növekednek az élő szövetekben a különböző mintázatok, miért részesíti ezeket előnyben a természet. A lágy cellák alaposabb megismerése magyarázatot adhat egyebek mellett az egyik legelterjedtebb biológiai formafejlődési folyamatra, a növények gyökereinek növekedésére is - foglalta össze Domokos Gábor, a HUN-REN-BME Morfodinamika Kutatócsoport vezetője, a BME Építészmérnöki Kar Morfológia és Geometriai Modellezés Tanszék kutatóprofesszora.
A friss felfedezésről megjelent publikáció előzetes (preprint) változata felkeltette a nemzetközi akadémiai világ érdeklődését. Több tudományos magazin megkereste Domokos Gábort, közölte a felfedezés főbb megállapításait, és a hír eljutott a California College of Arts építészhallgatóihoz, akik egy alkotói projektet építettek a magyar szakemberek elméletére. Lágy cellákat bemutató formatervezői alkotásukkal megnyerték a világ első számú dizájniskolájában, a New York-i Parsons Schoolban, illetve a Museum of Modern Artsban rendezett biodesign-verseny tudományos díját.
Domokos Gábor szerint egy új geometriai konstrukció alkalmazási lehetőségeire sokszor csak jóval a publikáció megjelenése után derül fény. A lágy cellák esetében a matematikai kérdések, a biológiai és építészeti alkalmazások már most kirajzolódnak, de nem kizárt, hogy idővel más területeken is kapcsolódnak majd új eredmények a felfedezéshez.
Legjobban: