Az izraeli Ramla város közelében folytatott ásatásokon talált csont- és koponyamaradványokból határozták meg az új előemberfélét, amelynek tagjai több százezer évig éltek a térségben, és számos további terület felé szóródtak szét Spanyolországtól Kelet-Ázsiáig. Felfedezésükről a kutatók két tanulmányt tettek közzé a Science című tudományos folyóiratban. Ezek egyike meghatározza a Neser-Ramla csoportot, a másik pedig a csontok körül talált anyagi kultúrával, kőeszközökkel foglalkozik. Az írások új megvilágításba helyezik az ember őstörténetét, és választ kínálnak több eddig feloldhatatlannak tűnő ellentmondásra.
A Homo Neser-Ramla képviselői több korábbi lelet alapján már 400 ezer évvel ezelőtt megjelenhettek a Közel-Keleten, és egészen 130 ezer évvel ezelőttig nemcsak itt éltek, hanem más populációk forrásaként is szolgáltak. Az izraeli szakemberek úgy vélik, hogy felfedezésük megválaszolja az Európában évezredek óta meghatározó emberi csoport, a neandervölgyiek eredetének kérdéseit, és rávilágít az emberi fajok különböző csoportjai közötti genetikus átfedésekre. A tanulmány szerint újra kell definiálni az elő- és ősemberi csoportokat, és az eddig sehová be nem sorolt leletek egy része is a "Neser-Ramla" csoportba tartozik.
A vizsgálat alapjául szolgáló csontokat körülbelül tíz évvel ezelőtt fedezték fel a Ben Gurion repülőtértől nem messze található Neser Ramla gyárkomplexum mellett egy új kőbánya építésekor. A mély ásatási üregben számos emberek által használt kovakövet, állatcsontot, valamint emberi csontokat, két koponyacsontot és két foggal egy szinte teljes állcsontot tártak fel. Ezek a csontok körülbelül 130 ezer évesek. Vizsgálatuk évekig tartott, aminek során összehasonlították azokat az Izraelben és a világ más részein talált emberi csontokkal.
Megtalálták a kapcsolatot a homo sapiens és a neandervölgyiek között
Az antropológusok úgy vélik, hogy rábukkantak az évek óta keresett "hiányzó csoportra", amelynek fennmaradt maradványait eddig a modern ember vagy a korai neandervölgyi ember leletei közé sorolták. Eddig nem értették, hogy miként találhattak a több mint százezer évvel ezelőtt Európában élt neandervölgyiek génjei között homo sapiens géneket, miközben ez utóbbi csak 45 ezer évvel ezelőtt jelent meg Európában. A homo Neser-Ramla és a homo sapiensek közötti keveredés, illetve ezeknek az embereknek a vándorlása viszont lehetővé tette a modern emberi gének eljuttatását Európába.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Eddig azt sem értették, miként jelenhettek meg újra és újra Európában a neandervölgyiek, miután többször is kipusztultak a jégkorszakok miatt. Az izraeli kutatók magyarázata szerint Neser-Ramla a neandervölgyiek őshazája lehetett, és Európába vándoroltak, amikor az éghajlat ezt megengedte. Eddig az a klasszikus elképzelés uralkodott, miszerint Európában neandervölgyiek, Afrikában pedig homo sapiensek éltek, középen pedig vákuum volt. De az új felfedezés megteremti a kapcsolatot a két korai ember között, és megmagyarázza a genetikai átfedéseket is.
Tudást cseréltek a homo sapiensszel
A tanulmányok szerint a térség különböző embercsoportjai hosszú ideig párhuzamosan léteztek egymás mellett, egymás kiszorítása nélkül, sőt, az ásatás során felfedezett kovakőeszközök elemzéséből kiderült, hogy a Neser-Ramla és a homo sapiens csoportok információt cseréltek a kovakövek megmunkálásáról. Vagyis nemcsak genetikai, hanem közeli kulturális kapcsolatban is álltak egymással. "200 ezer éve homo sapiensek érkeztek a térségbe, ahol a Neser-Ramla emberekkel találkoztak. Több tízezer éven át egymás mellett éltek, és kicserélték tudásukat" - elemezte a helyzetet a Háárec című lapnak a kutatást vezető Izrael Herskovics professzor.
Ez is érdekelhet
A 2010-2011-ben folytatott munkálatokon 12 méter mélységben kőeszközök kerültek elő, amik miatt a helyszínre hívták a régészeket, akik 60 ezer ősi kőeszközt és több ezer csontmaradványt találtak csodálatos épségben az agyagos talajban.
