Bőrsejtekből alkottak korai emberi embriómodellt egy nemzetközi kutatócsoport tagjai a melbourne-i Monash Egyetem tudósai vezetésével - a felfedezés forradalmasítani fogja a korai vetélés, a meddőség okait és a korai emberi fejlődést tanulmányozó kutatásokat. A Jose Polo professzor vezette csoportnak sikerült átprogramozni fibroblaszt vagy bőrsejteket egy háromdimenziós sejtstruktúrába, amely morfológiailag és molekulárisan hasonló az emberi blasztocisztákhoz (hólyagcsíra). Ezeket az úgynevezett iBlasztoidokat fel lehet használni a korai emberi embriók biológiájának modellezéséhez laboratóriumban.
Az emberi fejlődés nagyon korai szakaszát térképezhetik fel
A Nature című tudományos folyóiratban is megjelent kutatásban ausztrál, szingapúri és amerikai tudósok vettek részt. Eredményük jelentős áttörés a korai emberi fejlődés és a meddőség jövőbeni tanulmányozása terén. Napjainkban az emberi élet első napjainak a tanulmányozása csak a mesterséges megtermékenyítés nyomán nehezen nyert kevés hólyagcsíra felhasználásával lehetséges. "Az iBlasztoidok lehetővé teszik, hogy a tudósok tanulmányozzák az emberi fejlődés nagyon korai lépéseit és a meddőség egyes okait, a veleszületett betegségeket és a mérgek, vírusok hatását a korai embrióra emberi hólyagcsírák felhasználása nélkül, és fontos, hogy páratlan mértékben felgyorsítja megértésüket és új terápiák fejlesztéséhez vezet" - mondta Polo professzor.
Etikai kérdéseket vethetnek fel a kutatások
Az emlősökben a petesejt megtermékenyülését követő ötödik-hatodik napon alakul ki a hólyagcsíra (blasztociszta). Ebben a fejlődési szakaszban az embrió mintegy 50-100 sejtből áll. Egy sejtekkel körülvett, gömb alakú folyadékkal telt üreg, amelynek belső sejtjei alkotják az embriócsomót, amelynek embrionális őssejtjeiből fejlődik ki a magzat. Felszínét egy speciális sejtréteg alkotja, amelyből kifejlődik a méhlepény. A tudósok hangsúlyozták, hogy csak kutatási és nem szaporodási célokat szolgálnak kutatásaik, amelyek azonban minden bizonnyal új etikai kérdéseket vetnek fel.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez is érdekelhet
Kutatók korábban létrehoztak már hasonló struktúrákat egérsejtekből laboratóriumban, de ez az első alkalom, hogy emberi sejtekből alkották meg azt. A kutatást bemutató tanulmány akkor jelent meg, amikor az Őssejtkutatások Nemzetközi Társasága (International Society for Stem Cell Research) készül kiadni az irányelveit az emberi embriók in vitro modellezéséről azután, hogy 2017-ben és 2018-ban brit és holland kutatók létrehoztak egér hólyagcsírákat laboratóriumban és lépéseket tettek emberi őssejtek létrehozása terén, amelyek a korai embriófejlődés aspektusait utánozzák.
