A páciens saját őssejtjei az újonnan beültetettekkel új, közös immunrendszert alkottak, ami attól kezdve a donor sejtjeit és a szervet kapó beteg (recipiens) sejtjeit egyaránt elfogadta sajátként. Így a beültetett szerv is az új immunrendszer védelmét élvezi.
Az új módszerrel végzett szervátültetésen átesett, összesen hat beteg él immár hat éve a transzplantációk után szokásos immunszupressziós (azaz az immunrendszeri működést elnyomó) gyógyszerek nélkül - számoltak be a kutatók, David Sachs és munkatársai a bostoni Harvard Egyetemről, Samuel Strober, a Stanford Egyetem és Michael Stormon, a Sydney Egyetem munkatársai.
Stormon csapata egy kilencéves leány esetét tette közzé, akin májátültetést hajtottak végre, és akinek saját immunrendszere teljesen felmondta a szolgálatot. Az átültetés után azonban a beültetett májban található őssejtek átvették az immunrendszer feladatát, ennek következtében a kislány vércsoportja is megváltozott. Műtétje óta négy év telt el, ebből háromban már nem kapott immunszupresszánsokat.
Strober és kollegái publikációjukban egy férfi esetét ismertetik, aki a bátyjától kapott vesét. Ezt megelőzően az orvosok tönkretették saját immunrendszeri T-sejtjeit, az idegen szövetek elleni kilökődési reakció ugyanis elsősorban ezek számlájára írható. A veseátültetéssel párhuzamosan a beteg vérképző őssejtekben dús vért is kapott bátyjától. Hat hónappal a beavatkozás után az orvosok leállították az immunszupresszív kezelést. A férfi szervezetében a saját és a bátyjától kapott őssejtek egyaránt kimutathatók. Immár két éve nem kell szednie az immunszupresszáló szereket. Stroberék további hat betegénél az átültetés sikerült, az immunszupressziót azonban nem lehetett elhagyni.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Sachs munkatársai nagyon hasonló sikereket tudhatnak magukénak. Öt eredményes veseátültetésől négy esetben lehetett leállni az immunszupresszióval. A négy beteg több mint öt éve teljesen egészséges. Ráadásul itt messze nem volt meg az a szövettani hasonlóság, ami Strober férfibetege esetében. A műtéthez a kutatóorvosok részben megsemmisítették betegeik csontvelőjét, azon kívül a T-sejteket és az antitesteket termelő B-sejteket is igyekeztek eltávolítani. A műtét után egy évvel betegeiknek már nem volt szüksége immunszupresszánsokra, és évek óta egészségesen élnek új szerveikkel.
Sachs szerint az eredmények a kis esetszám ellenére nagy sikernek számítanak. A következő lépésben pontosan fel kell térképezni a beavatkozás várható kockázatait, miközben egyre több esetben vállalkozhatnak az orvosok az új eljárás alkalmazására. Stroberék úgy vélik, 5-10 éven belül általánosan elfogadott és alkalmazott lesz módszerük, amivel növelni lehetne a sikeres szervátültetések arányát. A jelenleg alkalmazott immunszupresszió ellenére a betegek 5-7 százalékánál lökődik ki a beültetett szerv.
Az új transzplantációs technika kétségtelen előnye, hogy a betegek nagy része utána nem szorulna egész életen át tartó és igen költséges gyógyszeres immunszupresszióra, melynek hátránya továbbá, hogy nem mellékhatás-mentes. Sajnos bizonyos eséllyel, daganat, autoimmun-betegség, olykor a veseműködés leállása is bekövetkezet.
Ez is érdekelhet
Forrás:
1. www.healthfinder.gov
2. David Sachs (Harvard-Universität, Boston) et al., Samuel Strober (Stanford-Universität, Palo Alto) et al., Michael Stormon (Universität Sydney) et al.: New England Journal of Medicine, Band 358, S. 353 ff, S. 362 ff und S. 369 ff
