A New York Times egy rövid 1957. áprilisi beszámolója mintegy negyedmillió influenzás esetről adott hírt az akkor brit gyarmati státuszban állt Hongkongban kialakult járvány kapcsán, ami a város korabeli lakosságának közel egytizedét tette ki. Mint azt a Telex összefoglalója írja , a Hongkongban terjedő H2N2 az amerikai tengerészek között is sokakat megfertőzött, és nyárra több más országgal egyetemben már az Egyesült Államokban is elkezdett terjedni. Maurice Hilleman, a Walter Reed Katonai Kutatóintézet egyik vezető kutatója már az áprilisi cikk megjelenésekor sejtette, hogy az 1918-ban indult spanyolnátha után az emberiség egy újabb pandémiával kénytelen szembenézni. Éppen ezért azonnal mintákat kér a csendes-óceáni katonai bázisokról.
A vizsgálatok során részben megkönnyebbült, hogy nem az 1918-as vírustörzs tért vissza, másfelől aggodalommal fedezte fel, hogy egy teljesen új törzzsel van dolga. Más laborokkal együttműködve arra is választ keresett, hogy vajon a népesség védett-e bármilyen mértékben a vírussal szemben. Így derült ki, hogy csupán a társadalom egy kisebb része élvez természetes immunitást: azok az idősek, akik túlélték az 1889-90-es oroszinfluenza-járványt. Hilleman ekkor már biztosra vette, hogy ősszel, az iskolakezdéssel be fog robbanni a járvány, ezért hat amerikai vakcinagyártó céget is felkeresett, hogy kezdjenek el dolgozni egy hatékony oltóanyagon.
A járvány végül már korábban, a nyár folyamán elkezdődött. Nem járt ugyanakkor magas halálozási aránnyal, elsősorban az idős, más alapbetegségekkel is küzdő fertőzöttek haltak be a fertőzésbe. A legtöbben három-négy napig tartó lázas megbetegedés után kigyógyultak. Az Egyesült Államokban nem is vezettek be jelentős járványügyi korlátozásokat, az iskolák, munkahelyek változatlanul nyitva tartottak, a különböző rendezvényeket is megtartották. A szakértők ugyanakkor nem voltak nyugodtak, mert nem lehettek biztosak benne, hogy vajon Hilleman jóslata a szeptemberi fertőzéshullámról beigazolódik-e, vagy esetleg az influenzajárványok általános jellemzőinek megfelelő december eleje körül ugrik-e meg a fertőzések száma.
Az iskolakezdéssel aztán valóban sok gyermek megbetegedett, az iskolákban a diákok 30-60 százaléka hiányzott, ahogy a felnőttek között is viszonylag sok volt a beteg. Eközben hiába készült el rekordidő alatt a vírus elleni vakcina, amelynek hatékonysága egyébként 60 százalék körüli volt csupán, a gyártási kapacitás nem tudta tartani a lépést a járvánnyal. Korlátozások híján a népesség egyre nagyobb része esett át természetes úton a fertőzésen. Így aztán, amikor az oltóanyaggyártás utolérte magát novemberre, és képes lett volna ellátni az igényeket, az esetszámok már jelentősen visszaestek, egyetemben az oltások iránti kereslettel. Végül világszerte 1,1 millió ember halt bele az 1957-58-as H2N2-járványba. A négy hónapos vakcinafejlesztés ezután egy évtizedig, 1968-ig számított rekordnak: akkor a hongkongi influenzajárvány megfékezése érdekében 66 nap alatt készült el a védőoltás. Hilleman későbbi pályafutása során több mint negyven vakcina fejlesztésében vállalt még szerepet, mielőtt 2005-ben elhunyt.
Ez is érdekelhet
Mint azt korábban megírtuk , az új koronavírust (SARS-CoV-2) 2020. január elején azonosították kínai kutatók. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) március 11-én nyilvánította pandémiának a terjedését. A brit gyógyszerfelügyeleti hatóság elsőként adott veszélyhelyzeti engedélyt egy COVID-19 elleni védőoltás, a Pfizer és a BioNTech közösen fejlesztett oltóanyagának alkalmazására. Az első oltást a 90 éves Margaret Keenan kapta meg Coventry város egyetemi kórházában december 8-án - 11 hónappal a vírus felfedezését követően.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
