A több műtrágyában is előforduló kadmium a talajba és a vízbe is bejuthat. A nehézfém egyéb fő forrásai közé tartozik a cigarettafüst, az újratölthető elem, bizonyos kozmetikumok, a kenyér és más gabonafélék, a burgonya, a gumós növények és a zöldségek. A szervezetbe jutva a kadmium az ösztrogén női nemi hormon hatását utánozhatja.
A Kaliforniai Dominikánus Egyetem tanulmányának szerzője, Maggie Louie elmondta, hogy az elemzés a korábbi kutatásoktól eltérően nem az akut, nagy mennyiségű nehézfém behatást, hanem az egész életre szóló expozíciót vizsgálta. "Azt próbáljuk kideríteni, hogy a kadmium okozza-e a rákot, vagy a rák vonzza a kadmiumot" - mondta a kutató. "Ha a kadmium krónikus behatása növeli az emlőrák kockázatát, fontos lehet a többi ösztrogénbehatás ismerete, illetve az, hogy minimálisra csökkentsük ezeket a behatásokat."
A kutatás eredményeit az Amerikai Biokémiai és Molekuláris Biológiai Társaság San Diego-i konferenciáján tették közzé. A kutatásból kiderül, hogy az emlőrákos sejtek hosszan tartó kadmiumbehatás esetén átjuthatnak az emlő külső határán. A krónikus kadmiumbehatásnak kitett sejtek az SDF-1 magasabb szintjét fejezik ki, mely fehérjét a daganatos invázióval és a rák terjedésével hozzák összefüggésbe.
Ez is érdekelhet
Dr. Stephanie Bernik, a New York-i Lenox Hill Kórház onkológusa is logikusnak tartja az eredményeket, mert véleménye szerint ha a kadmium úgy viselkedik a szervezetben, mint az ösztrogén, hozzájárulhat az emlőrák kifejlődéséhez. Bernik úgy véli, nagyon nehéz csökkenteni a kadmium behatását, de vannak más lépések is, amelyekkel csökkenteni lehet az emlőrák kockázatát. A szakértő azt tanácsolja, hogy mindenki törekedjen az egészséges étrendre, a nagy mennyiségű alkohol kerülésére, és az egészséges testsúly fenntartására. Nem az a lényeg, amit nem tudunk kontrollálni, hanem az, amit igen.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
