Míg a nemzetközi kutatások szerint világszerte egyre többen használnak valamilyen egészség monitorozására alkalmas viselhető eszközt, még külföldön sem mindennapi, hogy egy orvoshoz ellátogató beteg saját mérési eredményeket mutat be, itthon pedig kifejezetten ritka az ilyesmi - hangzott el a beszélgetésen, ahol a Magyar Telekom MOST Fórumának résztvevői az egészségügy digitális fejlődését vázolták fel. Kohanecz Margó, a KPMG tanácsadó cég Healthcare and Life Sciences részlegének igazgatója szerint egy sor új gyártó jelent meg a viselhető okoseszközök piacán, és a leginkább kardiovaszkuláris betegségek esetén hatékonyan használható eszközök eladásából komoly árbevételekre tesznek szert.
Jelzi a kütyü, ha túlságosan lusták vagyunk
Ezek az eszközök ideálisak a prevencióra, hiszen felhívják például viselőjük figyelmét rá, ha nem mozog eleget, felfedve, hogy milyen kevés lépést tett meg egy adott napon. Ez azért kulcsfontosságú, mert számos krónikus betegség pont a mozgásszegény életmód eredményeként alakul ki, a mérési adatok pedig napi szinten szembesítik viselőjüket aktivitásukkal - így könnyebben felelősséget vállalhatnak saját fittségükért. Ugyanakkor egy amerikai kutatásból az is kiderült, hogy néhány hónappal első kipróbálása után a felhasználók kétharmada felhagy a preventív célú, egészséges életmódot segítő okostelefonos alkalmazások használatával - mondta el Dr. Horváth Tamás, fül-orr-gégész szakorvos és blogger.
Komoly gondot jelent ugyanakkor, hogy a betegek sokszor ellenőrizetlen online forrásokból próbálják meg diagnosztizálni magukat: gyakori, hogy a kezelést azzal kell kezdeni, hogy az internetes keresőkben felkutatott kezelési javaslatról kell lebeszélni a pácienst, ami hátráltatja az orvosok munkáját. Ezért Horváthék egy Egészség Kommandó nevű hitelesítési rendszert indítottak el, amely egyrészt listázza a megbízható tartalmakat kínáló forrásokat, amelyek pedig másfelől feltüntethetik a kommandó logóját saját oldalaikon (a HáziPatika.com is szerepel az Egészség Kommandó hitelesített oldalainak listáján.)
Aszódi Gábor, a T-Systems Magyarország egészségügyi üzletágának igazgatója szerint sokszor bizalmatlanok az orvosok a házilag mért eredményekkel szemben. Ez részben jogos, mivel bár valóban kaphatók fejlett, precízen mérő eszközök, rengeteg rossz minőségű, pontatlan eszközt is forgalmaznak.
Megvalósul a non-invazív vércukorszint-mérés?
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ugyanakkor Aszódi a színpadon bemutatott egy okostelefonhoz csatlakoztatható vércukorszint-mérőt is, amely bár igényli, hogy használója megszúrja magát, legalább a mérésekkel kapcsolatos adatok rögzítését leegyszerűsíti. A végső cél a non-invazív vércukorszint-mérési megoldás kidolgozása, amely Aszódi szerint az alapkutatás szintjén már megvalósult, de további kutatásokra van szükség a kereskedelmi termékek bemutatása előtt.
Kevésbé volt optimista Lévay György kutató és egészségügyi mérnök, aki nem számít arra, hogy öt-tíz éven belül megvalósulna a szúrás nélküli glükózszintmérés. Emlékeztetett, hogy a már évek óta tervezett, kontaktlencsén keresztül történő mérési megoldásokkal kapcsolatban is folyamatosan problémákba ütköznek a gyártók.
Kohanecz Margó szerint azonban már van áthidaló megoldás, Németországban ugyanis már árulnak olyan viselhető vércukorszint-mérőt, amely viselőjére rögzíthető, és telepjéről két hónapig folyamatosan használható mérésekre, mielőtt le kellene cserélni egy új példányra. Egy másik példaként azokat a mikrochipes megoldásokat említette, amelyekkel például otthon, a labor felkeresése nélkül lehet vizeletvizsgálatot végezni - pontos eredménnyel.
Már keresik, hogy melyik kütyü hiteles
Srágli Attila, az ország egészségügyi ágazatának stratégiáját jegyző Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) projektigazgatója elmondta, hogy jelenleg a hazai fejlesztések kapcsán ott tartanak, hogy vizsgálják, miként lehetne hitelesíteni az egészségügyi okoseszközöket - például vérnyomásmérőket, vércukormérőket -, és garantálni a végzett mérések pontosságát.
Lehetséges alternatíva lehet, hogy a magyar háziorvosokat szereljék fel olyan fejlett okoseszközökkel, amelyek a szakrendelésen elvégzendő alapvizsgálatok egy részét képesek automatikusan elvégezni: például egy automatikus EKG-mérővel kardiológus szakember nélkül is elvégezhetnének alapvető szűréseket, de a melanómaszűrésre is létezik már hasonló megoldás. Srágli szerint nagyon sok egészségügyi okoseszköz van a piacon, ezek közül kell kiválasztani a megfelelőeket, és tervezik egy 15 ezer fős kísérleti telemedicína-projekt lebonyolítását is, amely, ha megvalósul, a legnagyobb volumenű ilyen program lehet Európában.
A T-Systems Magyarországnál jelenleg azon dolgoznak, hogy ki tudjanak választani tíz-tizenöt hiteles mérésre alkalmas okoseszközt - hangzott el a beszélgetésen. Aszódi Gábor szerint ezek szerepe azért is fontos, mert egy beteg nem feltétlenül produkálja tüneteit épp a vizsgálat alatt, míg ha a nap folyamán folyamatosan mérik az értékeit, akkor könnyebb felfedezni az eltéréseket.
Digitális adatcsere is könnyíti az egészségügy munkáját
A konferencián többször is említették az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér ( EESZT ), egy európai uniós forrásból létrehozott egységes informatikai környezet nevét, amelyre ügyfélkapus bejelentkezés után bármely magyar állampolgár beléphet.
Az oldalon a TAJ-szám megadása után vissza lehet keresni a korábban felírt, de akár a még ki nem váltott receptet is, a kezelések listáját, de akár arra is mód van, hogy valaki ideiglenesen vagy tartósan hozzáférést biztosítson kezelőorvosa számára egészségügyi adataihoz, leleteihez. Aszódi Gábor szerint az EESZT rendszerébe naponta mintegy 800 ezer darab új elektronikus receptet rögzítenek, viszont előnyt jelent, hogy Magyarországon centralizáltak az egészségügyi szolgáltatások, így csupán egy adatkezelő van, az orvosok pedig például egy baleseti kezelés előtt meg tudják nézni a rendszerben az adott beteggel kapcsolatos információkat.
Srágli Attila szerint tervezik, hogy a jövőben a magán nőgyógyászati rendelőket is összekössék az EESZT-vel, mivel itthon a nőgyógyászati szűrések jelentős részét ezekben az intézményekben végzik, így pedig az általuk végzett kezelésekkel kapcsolatos adatok is elérhetővé válhatnának a központi rendszerben.
A legdrágább felkarprotézis sem elég okos (még)
A beszélgetés egyik szereplője, Lévay György néhány éve agyhártyagyulladás következtében teljesen vagy részben elveszítette a végtagjait, bevallása szerint pedig első végtagprotézisének használatba vételekor azzal szembesült, hogy az bizony nem igazán válik be a mindennapokban. Ekkor fordult figyelme az intelligens protézisek fejlesztése irányába, amellyel manapság is foglalkozik.
Ez is érdekelhet
Lévay elmondása szerint azért is nehéz igazán jó felsővégtag-protézist gyártani, mert míg a lábak esetében a járást viszonylag egyszerű matematikailag és mechanikailag lemodellezni, kezünkkel annyiféle különböző mozgást és cselekvést végzünk, hogy ez nagyságrendekkel bonyolultabb. Ő maga egyébként bal keze helyén egy olyan okosprotézist visel, amely nem egy klasszikus, a kéz ujjait utánzó modell, mesterséges kézfej helyett ugyanis egy kampóval van felszerelve, amely nyitni és zárni, valamint forogni tud. Az okosvégtag nyolc elektródájával érzékeli a felkar megmaradt részében lévő izmok összehúzódáskor keletkező elektromos jeleket, és ennek megfelelően hajtja végre a kívánt mozgást a csuklóban, könyökben vagy a kézfejben. Gyakorlatilag arról van szó, hogy bizonyos mintákra aktiválódnak a kívánt mozdulatok, ám ezt tudatosan gyakorolnia kell a viselőnek, ott ugyanis még nem tart a tudomány, hogy teljesen gondolatvezérelt legyen a műkéz , és erre Lévay harminc-ötven éven belül sem számít.
