Egyelőre ez a jel jóllakottságérzést eredményez egy időre, ám a kutatók remélik, hogy az N-acetil-foszfatidil-etanolaminokat (NAPE) a jövőben az étvágy és ezáltal a kövérség kordában tartására lehet majd használni.
Dr. Gerald Shulman, a Cell novemberi számában megjelent közlemény vezető szerzője óvatosságra int, hiszen az állatkísérletek eredményeit nem lehet egyik napról a másikra átültetni a klinikai gyakorlatba. Bár a kóros elhízás kezelése még mindig megoldatlan és egyre sürgetőbb problémát jelent, Shulman szerint sok még a tisztázásra váró kérdés az új hormonnal kapcsolatban. Shulman a Howard Hughes Egészségügyi Intézet kutatója, valamint belgyógyászat, sejt- és molekuláris élettan professzor a Yale Egyetem Orvostudományi Karán.
Shulmanék olyan a zsírok által kiváltott új jelet kerestek, mely képes lehet szabályozni a táplálékbevitelt. Egy érzékeny vérteszt, az LC tandem tömegspektrometria segítségével találtak rá a NAPE molekulacsoportra. A zsíros ételt fogyasztó patkányokban és egerekben következetesen fokozódott a NAPE molekulák vérszintje. A kívülről injekcióval bevitt NAPE hormonok pedig csökkentették a patkányok táplálékbevitelét. Egy adag hatása 12 órán át, vagy tovább tartott. A NAPE molekulák az agyban a hipotalamuszban koncentrálódtak, ahol számos a táplálékfelvételt szabályozó idegsejt található. A hosszú távon intravénásan NAPE-t kapó patkányok kevesebbet ettek, és csökkent a testtömegük. Shulmanék szerint a NAPE elválasztás rendellenessége hozzájárulhat a magas zsírtartalmú ételek fogyasztásához, ezáltal a kövérség kialakulásához. "Állatkísérleteink alapján az étrend-indukálta elhízásban szenvedő állatmodellünkben a NAPE szekréció szabályozása nem megfelelő" - magyarázta a professzor. A következő lépés a humán vizsgálatok előtt a főemlősökkel végzendő kísérletek.
Forrás:
Medipress hírszolgálat
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
