A 1930-ban felfedezett B6-vitamin a 8 létfontosságú B-vitamin egyike, melyet testünk nem képes előállítani. Mivel ez egy vízben oldódó vitamin, ez azt jelenti, hogy szervezetünk tárolni sem tudja, így mindennap biztosítanunk kell a megfelelő bevitelét. Szerencsére sok ételben természetesen megtalálható, sőt vannak élelmiszerek - mint például bizonyos reggeliző pelyhek -, melyekhez utólag adják hozzá, emellett pedig étrend-kiegészítőként is kapható.
Nem mindegy, milyen formában van
Fontos tudnunk, hogy a B6-vitamin, melyet sokan piridoxinként is ismernek, valójában három formában létezik: piridoxin (PN), piridoxál (PL) és piridoxamin (PM). Lényegében mindhárom alakja a szervezet számára nélkülözhetetlen piridoxál-foszfát (PLP) működéséhez szükséges, ami a B6-vitamin aktív koenzim alakja. Mindezzel azért érdemes tisztában lenni, mert bár hivatalosan az az álláspont , hogy a B6-vitamin-hiány ritka, mivel a táplálkozásunkkal elegendő jut a szervezetünkbe, valójában nem minden embernél hasznosul bármely formájában.
A zöldségekben és a gyümölcsökben piridoxin, az étrend-kiegészítők egy részében pedig jellemzően piridoxin hidroklorid (HCI) van, ezek azonban nehezebben hozzáférhetőek, mivel a szervezetnek előbb egy kétlépcsős folyamatban át kell alakítania azokat a májban a sejtek számára hasznosítható PLP-vé. Viszonylag sok ember szervezete azonban nem képes ezt részben vagy teljesen megtenni, így hiába is esznek magas B6-vitamin-tartalmú ételeket, vagy vesznek be tablettákat, az nem hasznosul. Ezzel szemben az étrend-kiegészítők között már kaphatóak olyanok, melyek eleve PLP formában tartalmazzák a B6-vitamint, ami így azonnal felszívódik a vékonybélből. Ez különösen fontos olyan betegségek esetében, mint a cöliákia, a Crohn vagy az IBS, melyek mellett könnyen kialakulhat B6-vitamin-hiány.
De miért is kell a szervezetünknek a B6-vitamin?
A B6-vitamin emésztéssel előállítható aktív koenzim formája ( PLP ) több mint 100 enzimreakcióban vesz részt, melyek többsége a fehérje-anyagcseréhez szükséges. Egyszerűsítve, a B6 nélkülözhetetlen a fehérjék, valamint a szénhidrátok és a zsírok megemésztéséhez, melynek során a táplálékból a szervezet számára hasznosítható energia lesz. Emellett a B6-vitamin:
- támogatja az idegrendszert, beleértve a központi és a perifériás idegeket,
- szükséges a sejtszaporodáshoz,
- nélkülözhetetlen az egészséges izomműködéshez,
- szükséges az egészséges emésztéshez és májfunkciókhoz,
- hozzájárul az egészséges alváshoz,
- fontos a normál immunfunkciók ellátásához és fenntartásához,
- nélkülözhetetlen a vörösvérsejtek felépítéséhez,
- fontos az egészséges bőrhöz, hajhoz, körmökhöz, csontokhoz és fogakhoz.
Kétes pozitív hatások
Bár a B6-vitamin kétségkívül sok jótékony tulajdonsággal bír, előfordul, hogy kutatók (és laikusok) többet látnak bele, mint amit bizonyítani tudnak. Az tény például, hogy a B6-vitaminnak fontos szerepe van az egészséges agyi és kognitív funkciók fenntartásában, főképp a gyermekek és idősebb korosztály esetében. Kutatások alapján a B6 hozzájárul a neurotranszmitterek, azaz a sejtek közötti kommunikációt biztosító ingerületátvivő anyagok termelődéséhez és működéséhez, hiányát bizonyos tanulmányok összekötik a kognitív hanyatlással és a demenciával. És bár egyes tanulmányok azt sugallják azoknak az idős embereknek, akiknek a szervezetében magas a B6-vitamin szintje, jobb a memóriájuk, még mindig kevés a bizonyíték arra, hogy a B6 szedésével érdemben javítható vagy elkerülhető lenne a demencia.
Megóvhat a szívbetegségtől?
Néhány kutató úgy véli , hogy bizonyos B-vitaminok, mint a folsav, a B12 és a B6 talán csökkentik a kardiovaszkuláris megbetegedések kockázatát azáltal, hogy csökkentik a vér homociszteinszintjét (ez egy aminosav). Bár a B-vitaminoknak valóban van ilyen hatásuk, kutatásokkal egyelőre nem sikerült bizonyítani, hogy valóban csökkentenék a szívbetegségek vagy a stroke súlyosságát.
Rákmegelőző szerep?
A tudósok feltételezik , hogy az alacsony B6-vitamin-szinttel rendelkező emberek kitettebbek bizonyos tumoros megbetegedéseknek, mint például a végbélrák kialakulásának. Kutatásokkal azonban eme jótékony, rákmegelőző tulajdonságát még nem sikerült bizonyítani.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Talán segíthet a PMS tünetein
Egyelőre azt is csak kutatják, hogy a premenstruációs tünetegyüttesre (PMS) lehet-e pozitív hatása a B6-vitaminnak. Néhány tanulmány ugyanis arra jutott, a B6 csökkentheti a PMS egyes tüneteit, mint a hangulatingadozások, az irritáció, a feledékenység, a puffadás és a szorongás.
Csak a terhes nők hányását csillapítja, azt is csak kicsit
Bár Magyarországon is sokan a mai napig B6-ot kapnak be, ha hányingerük van, sőt a gyerekeknek is máig adnak B6-vitamin-injekciót, valójában semmi sem indokolja ezt a gyakorlatot. Nincs ugyanis arra tudományos bizonyíték, hogy a B6-vitaminnak valóban lenne hányáscsillapító hatása a gyerekek körében. Egy 2016-os tanulmány is csak annyit tudott bizonyítani, hogy a terhes nők esetében képes némiképp csillapítani a rosszullétet és a hányást a piridoxin, összehasonlítva a placebóval.
Szinte lehetetlen túladagolni
Nem a hányáscsillapítás azonban az egyetlen félreértés a B6-vitaminnal kapcsolatban. Általánosan elterjedt tévhit az is, hogy túladagolása idegkárosodást okozhat.
Mint korábban említettük, a B6 egy vízben oldódó vitamin, ami azt jelenti, hogy a szervezet által fel nem használt mennyiség a vesékben kiválasztódik és a vizelettel együtt távozik. Már önmagában ez a tény is biztonságossá teszi a folyamatos alkalmazását. Ha azonban ehhez még hozzátesszük, hogy kutatók szerint napi 1000-6000 mg-ot kellene szedni ahhoz egy éven keresztül, hogy valakinél neuropátiás tünetek alakuljanak ki, akkor látható, hogy ez olyan extrém magas dózis, melyet nemigen ér el ember. Bár azért érdemes megjegyezni, olyan tanulmány is született már, ami szerint, ha valaki több mint 2 évig mindennap 100 mg B6-ot bevesz, az szintén okozhat neuropátiás tüneteket. Ilyenkor az alábbi mérgezéses szimptómák szoktak jelentkezni:
- hányinger és/vagy hányás,
- gyomorfájdalom,
- étvágytalanság,
- fejfájás,
- bizsergés és álmosság.
Megjegyzendő, hogy a B6 aktív koenzim formája, a piridoxál-foszfát a tanulmányok szerint akár napi 7000 mg dózisban is szedhető anélkül, hogy idegkárosodást okozna. Ráadásul ez a forma nem is lép kölcsönhatásba úgy a gyógyszerekkel, mint a gyakran alkalmazott piridoxin hidroklorid. Annak felszívódását ugyanis számos medicina gátolhatja, hozzájárulva ezzel a B6-vitamin-hiány kialakulásához. Ilyenek például a fogamzásgátlók, bizonyos vérnyomásgyógyszerek, protonpumpa inhibitorok, antidepresszánsok, kortikoszteroidok, vízhajtók, antibiotikumok stb.
A hiánya ilyen tüneteket okozhat
Mint említettük, számos oka lehet annak, hogy valakinél B6-vitamin-hiány alakul ki. Egyrészt, mert olyan gyógyszert szed, ami megakadályozza a piridoxin felszívódását, másrészt mert szervezete nem tudja átalakítani a B6-vitamint PLP-vé, harmadrészt bizonyos krónikus betegségek - például az említett IBS mellett vesebetegség, zsírmáj, pajzsmirigy-problémák, cukorbetegség - is vezethetnek hiányállapot kialakulásához. Emellett olyan káros szokások is negatív hatással lehetnek a B6-vitamin felszívódására, mint például az alkoholizmus. A B6-vitamin hiánya összefügghet más B-vitaminok, mint a B12 vagy a folsav hiányával is. Jelei és tünetei az alábbiak:
- perifériás neuropátia, melyet jellemzően bizsergés, zsibbadás, kéz- és lábfájdalom kísér
- anémia
- remegés, rohamok
- depresszió
- zavartság
- legyengült immunrendszer
Ritkább esetben a B6-vitamin-hiány pellagraszerű (a pellagra a B3-vitamin hiánybetegsége) tünetekhez vezet:
Ez is érdekelhet
- seborrheás dermatitisz
- a nyelv gyulladása (glossitis)
- ajkak gyulladása, berepedése (cheilosis)
- csecsemőknél görcsrohamok, remegés, ami a kezelés után is megmaradhat.
Mindezek elkerülésére érdemes odafigyelni, és ha nem lennénk biztosak abban, hogy számunkra szükséges-e B6-vitaminpótlás, feltétlenül forduljunk háziorvosunkhoz, aki elképzelhető, hogy először csak étrendi változtatásokat fog javasolni.
Legjobban: