Közelebb jött a világ
Az elmúlt években egyre többször és többen utazunk, nem csak szomszédos országokat keresünk fel, de egzotikus országokat, üdülőhelyeket is egyre többen látogatunk meg. Gondolni kell arra is az örömteli készülődés közben, hogy közel kerülve a távoli világrészekhez azok egészségügyi problémáival is szembesülhetünk. Egyre nagyobb lehet a veszélye a megbetegedéseknek, sőt, a betegségek behozatalának, melyek gyakran fertőzőek is lehetnek (például hepatitis A, hepatitis B, tífusz, stb.). Éppen emiatt fontos, hogy utazás előtt tanácsot kérjünk orvosunktól, és ha szükséges, akkor védőoltással is védekezzünk a fertőző betegségek ellen.
- A fő probléma az, hogy az utazók többsége nem kér, vagy esetleg már későn kér orvosi szaktanácsot és védőoltásokat - vázolta a helyzetet kérdésünkre dr. Jelenik Zsuzsanna, a Nemzetközi Oltóközpont osztályvezető főorvosa. Sajnos, az egészségtudatos felkészülés, az ésszerű elővigyázatosság még nem vált általánossá: az utazóknak mindössze 15 százaléka és még a magát kockázati csoportba tartozónak vélőknek is csak körülbelül harminc százaléka fordul szakemberhez utazása előtt. Az összes utazó 11 százaléka kapott tetanusz elleni-, 15 százaléka hepatitis A elleni-, 13 százaléka pedig hepatitisz B elleni oltást.
Kockázati tényezők
Ha az úti célunknak választott ország járványügyi helyzete jelentősen eltér a hazaitól, például a vezetékes víz nem iható, egyes fertőző betegségek előfordulása magas, esetleg járványok formájában jelentkezik például az agyhártyagyulladás, hastífusz, fertőző májgyulladás, malária stb., akkor mondjuk, hogy az utazás fokozott kockázatú, és ekkor a megbetegedés veszélye fennáll. Mind az egzotikus, mind a mediterrán országokba történő utazásoknál elsősorban az étellel-vízzel terjedő fertőzések megelőzése fontos. A higiénés előírások betartása, a hastífusz és a fertőző májgyulladás (hepatitis A) és a coli bacilus elleni oltás jelentősen csökkenti az ilyen típusú betegségek előfordulását.
Célszerű az indulás előtt néhány hónappal elkezdeni a felkészülést. Az utazás előtt legalább 4-6 héten belül érdemes orvoshoz fordulni, gyógyszereket felíratni és a szükséges védőoltásokat felvenni. Vannak olyan oltások, melyek ismételt adás után védenek (például a hepatitis B). Ennek a szokásos oltási rendje 0. 1. 6. hónap, ami azt jelenti, hogy az első oltást megismétlik egy hónappal, majd egy félévvel később. Hasonló az oltási séma a kombinált hepatitis A+B oltással. Ha rövid az idő, felnőttek esetében az úgynevezett gyorsított oltási sorozat is alkalmazható, 0. 7. 21 nap oltási renddel, vagyis úgy, hogy az első oltást a 7. illetve a 21. napon ismétlik meg, majd a sorozatot 12 hónap múlva még egy oltás követ.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A védőhatás csúcsa hat héttel az oltás megkezdése után mérhető. Ha csak 10-14 nap van az indulásig, akkor már csak az A típusú fertőző májgyulladás elleni védelem biztosítható egyetlen adag oltás beadásával. Az első oltást követő 19 naptól közel 100 százalékban alakítanak ki védettséget. A második oltást 6. -18 hónap között adva tartós, 10-20 éves védettség biztosítható. Matematikai számítások szerint 20 év után is jelen vannak a védelmet biztosító ellenanyagok. Ha természetes emlékeztető hatás is érvényesül, valószínűleg újraoltás nem szükséges.
Hepatitis - elterjedt fertőzés
Veszélyes kórokozók
A másik leggyakrabban ajánlott védelem a tetanusz elleni emlékeztető oltás, mely 10 éves védettséget biztosít. A tetanusz fertőzés veszélyét a földdel szennyezett sérülések és állatharapások jelentik. Külföldi utazás során a hastífusz is fertőzési veszélyt jelenthet. A hastífusz széklettel szennyezett étel, ital, tárgyak, "piszkos kezek" közvetítésével terjed. A rossz közműellátottság, az ivóvíz szennyeződése nagy járványokat okoz Ázsiában és Afrikában. Az utazókat elsősorban a baktériumhordozó ételt készítő vagy takarító személyzet fertőzheti. A betegség lassan bontakozik ki: fáj a beteg feje, torka és fokozatosan emelkedik a láza, a pulzusa pedig, a lázhoz képest alacsony. Ha a kórokozó bejut a véráramba, több szerv károsodását, szív és idegrendszeri szövődményt és a bélfal átlyukadását okozhatja. A védőoltás három évig nyújt védettséget. A hastífusz, az agyhártyagyulladás elleni védettséghez is legalább 10-14 nap szükséges. A gyermekkorban kapott oltásokat 21 éves kor után érdemes ismételni. Ilyenek a tetanusz, diftéria, gyermekbénulás és a kanyaró. Ezek az emlékeztető oltások, a már megszerzett védettséget egy-két nap alatt felfrissítik.
Kötelező oltások
A sárgaláz elleni védőoltás az egyetlen, melyet kötelezően előírnak a sárgaláz sújtotta országon átutazóknak, oda vagy onnan érkezőknek. A betegség kórokozója a sárgaláz vírus, melyet szúnyog terjeszt. Sárgaláz elleni védőoltást kizárólag az Országos Epidemiológiai Központ Nemzetközi Oltóhelyén végeznek. Az oltásról kétnyelvű, nemzetközi oltási könyvet állítanak ki: International Certificate of Vaccination, melynek felmutatását az érintett országok hatóságai a be- és kiutazáskor kérhetik. Az oltóanyag élő, gyengített vírust tartalmaz, emiatt nem adható mindenkinek. A védettség a 10. nap után alakul ki és 10 évig tart.
Időszakosan is kötelezővé tehetnek védőoltást egyes országok, ilyen a gennyes agyhártyagyulladás elleni védőoltás. Ennek felvételét igazolnia kell annak, aki a mekkai zarándoklatra megy, vagy azzal egy időben Szaud-Arábiába utazik. Cseppfertőzéssel terjed, emiatt zárt közösségekben, nagy tömegben sok ember megbetegedését okozhatja. A betegség hirtelen kezdődik hidegrázással, erős fejfájással, magas lázzal. Az agyhártyák gyulladását hányás, tarkómerevség, eszméletvesztés jelzik. Gyors orvosi beavatkozás nélkül magas a halálozás. Vannak területek, ahol a meningococcus fertőzés járványos és tömeges megbetegedés, évente több tízezer ember halálát okozza. Ilyen a Sahel néven ismert terület "meningitis belt", mely a Szaharától délre és az Egyenlítőtől északra egész Afrikát átszeli, Gambiától Etiópiáig. Az oltás három évig véd a betegségtől.
