Bizonyos feltételek mellett szabadon utazhatunk Görögországba, azonban elképzelhető, hogy nem egészen azt kapjuk majd, amit a pénzünkért cserébe várnánk - mutatott rá cikkében a Világgazdaság. A lap beszámolója szerint a görög fővároshoz közeli Szaróni-szigeteken már most foglalt a hotelszobák többsége, májusban pedig 25-ször annyi külföldi turista vette célba az Égei-tenger partját, mint tavaly ilyenkor. A helyi vendéglátóipart azonban komoly munkaerőhiány sújtja, ezért könnyen csalódást okozhat majd a silány színvonalú szolgáltatás a görög nyaralást tervezőknek.
Szomorú kilátások
Az Európai Unión (EU) belül Görögországban a legmagasabb a munkanélküliségi arány - több mint 16 százalék -, ennek ellenére sem az éttermek, sem a szállodák nem találnak elegendő képzett munkaerőt. Ez pedig jelentősen felrúghatja azt a várakozást, miszerint a turizmusból származó bevétel idén 8 milliárd euró is lehet - bár még ez is csak a 2019-es eredmény fele lenne. A probléma komolyságát jól szemlélteti, hogy még a legnépszerűbb, Michelin-csillagos éttermek is munkaerőhiányra panaszkodnak, így egyes helyek talán ki sem nyitnak az idei szezonra, vagy ha mégis, akkor színvonalcsökkentésre lehet számítani.
Nem segít a nehéz helyzeten, hogy sokan úgy érzik, jobban járnak a havi 534 eurós - mintegy 190 ezer forintos - segéllyel, mint a 850 eurós - alig több mint 300 ezer forintos - alapfizetéssel, amelyért gyakran egész nap dolgoznak az éttermek, kávézók és bárok alkalmazottjai. Mások pedig inkább azért nem térnek vissza a turisztikai szektorba, mert az ágazat életben maradását nagyban befolyásolja a koronavírus-járvány alakulása, és a járványügyi szakértők épp most kezdték el kiadni a figyelmeztetéseket a negyedik hullám veszélyéről. Anyagilag tehát biztonságosabb lehet egy másik szektorban munkát vállalni.
Erre figyeljünk, ha mégis utaznánk
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Amennyiben a fentiek nem rettentettek el minket a görög nyaralástól, akkor nem árt tisztában lenni azzal, hogy milyen feltételekkel fogad minket az ország. A görögök az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) engedélyével rendelkező koronavírus-vakcinák mellett a Novavax-, a Sonovac-, a Szputnyik-, a Sinopharm- és a Cansino-oltást is elismerik. Tehát az ezekkel beoltottak szabadon, vagyis teszt- és karanténkötelezettség nélkül beutazhatnak - de csak akkor, ha már legalább 14 nap eltelt a második dózis beadatása után.
Azok, akik a koronavírus-fertőzés leküzdése miatt rendelkeznek védettségi igazolvánnyal, a felépülést követően maximum 9 hónapig jogosultak karantén nélkül Görögországba utazni. Akik pedig egyáltalán nem rendelkeznek védettséget igazoló okmánnyal, azoktól egy maximum 48 órás antigéngyorsteszt negatív eredményét, vagy egy 72 órán belül készült PCR-tesztet kérnek. A családi nyaralást tervezőknek könnyebbség, hogy a tesztkötelezettség alsó korhatárát 6-ról 12-re emelték, így a kiskorúaknak már csak 12 éves kortól kell igazolniuk, hogy nem fertőzöttek .
Arról sem szabad megfeledkezni, hogy legkésőbb az érkezésünk napján kötelezően regisztrálnunk kell a görög hatóságoknál. Egyebek mellett meg kell adnunk, hogy hol és milyen közlekedési eszközzel lépünk be az országba, de a görögországi tartózkodási helyüket is elkérik. Ezeken kívül nyilatkoznunk kell arról is, hogy nem vagyunk koronavírus-fertőzöttek és ezt hitelt érdemlően igazolni is tudjuk.
