Enyhe lefolyású eseteknél elég, ha magunk próbálunk meg segíteni a problémán. Ilyenkor az elvesztett folyadék és ásványi anyagok pótlását ásványvizekkel, gyümölcslevekkel, rehidráló izotóniás italokkal pótolhatjuk. A tünetek kezelésére hasfogók, görcsoldók jönnek szóba. Súlyosabb esetben azonban keressünk fel egy helyi orvost, mert akár a bélmozgás csökkentésére ható gyógyszerre, de előfordul, hogy antibiotikumokra is szükség lehet.
Gyerekek esetében azonnal forduljunk orvoshoz, mert a kiszáradás veszélye náluk hamarabb fennáll. Ilyen esetben a folyadékpótlás infúzió formájában könnyebben kivitelezhető.
Ha a fertőzéseket szeretnénk megelőzni, indulás előtt egy héttel szedhetünk többkomponensű probiotikus készítményeket, amelyeket magunkkal is vihetünk. Ilyen készítmények már gyerekek számára is elérhetők.
13+1 tanács
A Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége az alábbiakat tanácsolja:
- Mossunk gyakran kezet szappannal, legyen nálunk egyszer használatos fertőtlenítő kendő.
- Csak palackozott vizet fogyasszunk, még fogmosáshoz is (erre főként az Európán kívüli országokban van szükség).
- Ahol palackozott vizet indokolt inni, ott kerüljük a jégkását, jégkockákat az italokba, koktélokba, hiszen azok is csapvízből készülnek.
- Az utcai ételárusokkal legyünk óvatosak, nézzük meg a standok körülményeit, higiéniáját, a kiszolgáló személyt is, de inkább ne vásároljunk ilyen helyeken.
- Csak a jól átsütött húsokat, főtt ételeket vegyük és együk meg.
- A zöldségeket, gyümölcsöket mindig alaposan mossuk meg.
- Inkább gyárilag csomagolt jégkrémet vegyünk. (Ha mégsem tudunk ellenállni a fagylaltkölteményeknek, akkor lehetőleg cukrászdát keressünk, ahol a higiéniás körülmények jobbak, mint egy utcai fagyiárusnál. A nagy forgalmú árusító helyeken jó eséllyel friss fagylaltot kapunk.)
- Tengeri ételeket mindig a partokhoz közeli területeken érdemes venni, mert ott valószínűleg friss árut kapunk, a szárazföld belsejében ez kockázatos lehet. Aki először fogyaszt életében tengeri herkentyűt, az kis mennyiségben próbálja ki, hogy ne váltson ki allergiás tüneteket.
- Ha valakinek ismert táplálékallergiája van, akkor a megfelelő ellenszert, gyógyszert mindenképpen vigye magával a nyaralásra. Lisztérzékeny betegek nyaralás alkalmával tartsanak maguknál egy kisebb túlélőcsomagot, amit felhasználhatnak akkor, ha a szálláshely nem tud azonnal gluténmentes termékeket beszerezni.
- Akinek a nyaralás kedvéért sem függeszthető fel a diétája – pl. cukorbetegek, epebetegek, gyulladásos bélbetegek, táplálékallergiások – azoknak fokozottan oda kell figyelni a táplálkozásra a nyaralás alatt is.
- Tartsunk mértéket az étkezések terén. A legtöbb szálloda manapság bőséges reggelit biztosít svédasztal formájában, valószínű, hogy mindennap ugyanazt. Ne essünk abba a hibába, hogy azonnal mindent meg kell kóstolnunk. Ezzel nemcsak a rosszullétet kerüljük el, hiszen nagy melegben tele hassal nem nagy élmény sétálni sem, de mértékletességünkkel a nem kívánatos plusz kilók felszedését is megakadályozzuk.
- Ha már egy idegen országba van lehetőségünk eljutni, akkor legyünk kíváncsiak a kultúrájukra, és a gasztronómiájukra is. A helyi ételspecialitást sokszor nem a legjobb éttermekben találjuk meg – hiszen ott már törekednek a nemzetközi ízvilágra –, hanem a kisebb pubokban, étkezdékben, piacok eldugott sikátoraiban, kávézókban, utcai talponállóknál. Kérdezzük meg idegenvezetőnket vagy a helyieket, mit ajánlanak, természetesen a fenti tanácsokat tartsuk észben!
- A folyadékfogyasztás fontosságáról se feledkezzünk meg! Meleg nyári napokon a folyadékszükséglet megnövekszik, bátran igyunk minél többet! Szubtrópusi, trópusi területeken napi 2- 2,5 l folyadékot igyekezzünk elfogyasztani.
- Ne vigyük túlzásba az alkoholos italok fogyasztását nyaralásunk alatt sem! Alkohollal nem pótolható a folyadék, hiszen köztudott a vízhajtó hatása. Az ismeretlen italok nagy meglepetéseket okozhatnak, mert szokatlanok, másképp hatnak. Csak saját korlátainknak megfelelően, étkezésekhez igyunk alkoholt!