Világszerte elterjedt vírus
A külföldön töltött nyaralás több, mint puszta kikapcsolódás egy olyan országban, ahol nem értjük az emberek beszédét: nem csupán pihenni utazunk messzi tájakra, hanem azért is, hogy megmártózzunk egy másfajta világ hangjaiban-ízeiben, megismerjük az ottaniak életét, szokásait, mindennapjait. Az elmúlt években egyre többen és egyre többször utaznak külföldre Magyarországról is, hogy élményekkel, ismeretekkel gazdagodva térjenek aztán haza. És remélhetőleg csak ennyivel... A felfedezésre váró tájakon ugyanis nemcsak élmények, de veszélyek is leselkednek az utazókra - még csak messzire sem kell mennünk értük. Nem csupán a távoli, egzotikus országok ismeretlen vidékein találkozhatunk például hazánkban jobbára ismeretlen fertőző betegségekkel, hanem akár keleti vagy déli szomszédainknál, vagy a Földközi-tenger közkedvelt mediterrán partvidékének országaiban is. Ezek közül a legkevésbé sem egzotikus, viszont nagyon is létező fenyegetést jelentő betegségek közül talán a vírusos hepatitisz, vagyis fertőző májgyulladás különböző fajtái, elsősorban a hepatitisz A és a hepatitisz B a legelterjedtebb - hiszen amellett, hogy a "fejlett világon" (vagyis Észak-Amerikán, Észak- és Nyugat-Európán, Ausztrálián és Japánon) kívül szinte mindenhol elterjedtek, elkapni is ijesztően könnyű őket. A hepatitist (májgyulladást) okozó vírusokat az ABC betűivel jelölik: hepatitis vírus A, B, C stb., amelyek mikrobiológiai tulajdonságaikban, felépítésükben, a fertőzés terjedésének módjában jelentősen különböznek egymástól. Az "A" fertőzés tipikusan utazási betegség: szennyezett élelemmel vagy ivóvízzel terjed. A megbetegedés néhány hét alatt magától gyógyul, krónikus betegség nem alakul ki. A hepatitis B, C kórokozóját testnedvek közvetítik. Míg az A és B típus ellen van védőoltás, addig a hepatitis C ellen nincs.
Kikre jelent veszélyt?
Bár a gazdasági és higiéniás körülmények javulásával párhuzamosan egyre inkább visszaszorulnak egyes betegségek, így csökken a fertőzés veszélye is, a világ epidemiológiai szakembereinek álláspontja szerint nincs olyan hely a világon, ahol kizártnak tekinthetnénk azt. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a néhány évvel ezelőtt egy négycsillagos egyiptomi szállodában történt tömeges hepatitisz A-fertőzés, amit a szakértői vizsgálat szerint a szennyezett víz vagy szennyezett élelmiszer okozhatott.
Aki egyszer átesett hepatitisz A-fertőzésen, az egész életére védetté válik a betegséggel szemben. Ezért azt szokták mondani, hogy Magyarországon az ötven év alattiak (vagyis éppen azok, akik a leggyakrabban kelnek útra) a leginkább veszélyeztetettek, minthogy körükben 50 százalék alatti azok aránya, aki már lezajlott fertőzésének köszönhetően immunitást élvez. Ez azonban korántsem jelenti azt, hogy az ötven éven felüliek tökéletesen biztonságban érezhetnék magukat.
A hepatitisz B, minthogy ez emberi testváladékokkal (vérrel és nemi érintkezés útján) terjed, elsősorban a speciális élethelyzetben levőket, vagy a valami különleges céllal utazókat fenyeget - de itt nem csak az egyre népszerűbbé váló "szexturizmusra" kell gondolnunk. Örömteli módon egyre több idős, esetleg krónikus betegségben szenvedő honfitársunk tölt hosszabb-rövidebb időt külföldön, márpedig esetükben az esetleges orvosi beavatkozás és az ezzel összefüggésben kialakuló fertőzés veszélye magasabb. Hasonlóképp kiemelten fenyegeti a vírus azokat, akik különféle extrém sportokat űzni indulnak neki a nagyvilágnak - ha (bár ez önmagában is elkerülendő) sérülést szenvednek és gyógykezelésük, sebeik ellátása nem megfelelő módon történik, ők is megfertőződhetnek. Értelemszerűen a különféle, nem egészségügyi jellegű, például szépészeti beavatkozások, a tetoválás, percingek elhelyezése is veszélyt jelent.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Mindenütt jelen lehet
Hepatitisz A-val megfertőződni sajnos könnyebb, mint ezeket a sorokat elolvasni. A fertőzés szájon át terjed, jellemzően a nem megfelelő minőségű víz és étel útján, de saját piszkos kezünkről is bejuthat a vírus a szervezetünkbe. Fertőzött környezetben ugyanis számtalan módja van annak, hogy érintkezésbe kerüljünk a vírussal, akkor pedig már csak annyi kell, hogy a szánkhoz nyúljunk, és kész a baj. Elég, ha csak ímmel-ámmal mossuk meg kezünket étkezés előtt (feltéve, hogy a kézmosó vizünk tiszta), vagy épp fogkefénk sörtéit igazgatjuk meg piszkos kézzel. Az ivó- és mosdóvíz a fertőzés egyik legfőbb veszélyforrása. Igen, a mosdóvíz is, hiszen ha a tisztálkodásra használt víz maga is fertőzés forrása, a kör bezárul... . De arra is kevesen gondolnának, hogy még egy nyári estén a hűsítő koktélban csillanó jégkocka, vagy egy gombóc fagylalt is veszélyt jelenthet, mivel a vírus a fagypont alatti hőmérsékleten is virgonc és fertőzőképes marad.
Az ételek közül elsősorban a nyers zöldségektől, gyümölcsöktől és általában minden nyersen készített, vagy nem kellőképpen átsütött-átfőtt ínyencségtől kell óvakodnunk. Az emberi ürülékkel trágyázott növényi eledelek különösen nagy veszélyt jelentenek. Sokunk bánatára a "tiltott gyümölcsök" körébe tartoznak a tenger gyümölcsei, különösen a kagylók is, főként ha a part menti vizekből származnak. Ezek az apró (de annál ízletesebb) élőlények ugyanis a tengervizet átszűrve táplálkoznak, annak minden szennyeződését, így a hepatitisz A vírust is magukba gyűjtve. Talán örökre elmegy a kedvünk a mediterrán kisvendéglők specialitásaitól, ha megtudjuk: a Földközi-tenger kagylóinak közel 40 százaléka hepatitisz A-val fertőzött! Megfelelő ideig magas hőfokon tartva ugyan a vírus elpusztul, de a séf minden bizonnyal nehezményezné, ha szakácsművészetét percenkénti hőmérőzéssel kívánnánk ellenőrizni...
A hepatitisz A fertőzés alattomos természetének egyik megnyilvánulása, hogy bár a tünetek akár csak hetekkel később jelentkeznek azon, aki megfertőződött, (ha jelentkeznek egyáltalán, gyermekkorban ugyanis gyakran minden külső jel nélkül zajlik le a betegség), az illető széklete azonban ezalatt az idő alatt is fertőz. Nem kellően higiénikus környezetben ez a betegség gyors elterjedésének egyik legfőbb oka.
Akár luxusszinten is
Sokan ringatjuk magunkat abba a tévhitbe is, hogy a hepatitisz A vírus csak a "gyanús", nem eléggé higiénikus körülmények között külföldön nyaralókat veszélyezteti. Mi bajunk lehet egy négy- vagy öt csillagos szállodában?! Nos, a néhány évvel ezelőtt, egy előkelő Egyiptomi szállodában történt, tömeges fertőzés tanúbizonysága szerint például az, hogy elkapjuk a hepatitisz A fertőzést... A hepatitisz-vírus nem a szálloda főbejáratán érkezik, bárhol, bármikor megjelenhet, és minél kevésbé számítanak rá, annál könnyebb a dolga. Sokan vagyunk hajlamosak azt gondolni, hogy a fertőzésektől csak a távoli, egzotikus országokban kell tartanunk. Pedig ez egy igencsak veszélyes tévhit: a hepatitisz A és B ugyanis a magyar utazók által nagyon is kedvelt, közeli mediterrán országokban, így Olaszországban, Horvátországban, Görögországban, Törökországban, Egyiptomban, Tunéziában, Jordániában, Marokkóban és Cipruson is jelen van.
A hepatitisz A és B ellen is kapható már megbízható védőoltás. A teljes oltási sor felvételével hosszú távú védettségre tehetünk szert, nem kell tehát minden külföldi út előtt végigcsinálni az oltási procedúrát.
Tünetek és következmények
A hepatitisz A fertőzés lappangási ideje meglehetősen hosszú, 2-8 hét is lehet. Rég lekopott már a déli nap barnasága, amikor az első tüneteket - a hirtelen lázat, étvágytalanságot, hasi fájdalmat, általános gyengeséget, végtagfájdalmat - észleljük. Pár nap elteltével további étvágycsökkenés, hányás, a has jobb felső tájékának fájdalma és fokozott érzékenysége jelentkezik. A sötét, szinte barnás vizelet, világos széklet, a bőr és a szem sárgasága mind a betegséggel járhatnak. Az akut tünetek 2-3 hét alatt szűnnek meg, de a teljes gyógyulás akár 2-3 hónapig is eltarthat. Magától gyógyuló betegség, lefolyását nem lehet gyógyszeres kezeléssel gyorsítani. A betegek 10-20 százaléka a tünetek súlyossága miatt kórházi ellátásra szorul. A kor előrehaladtával a betegség egyre súlyosabb lefolyású, a kisgyerekek viszont szinte tünetmentesen vészelik át - éppen ezért ők a betegség gyors terjedésének legfőbb forrásai, hiszen, bár semmit nem észlelhetünk rajtuk, székletükkel ürítik a vírust.
Bár a hepatitisz A fertőzés a többé-kevésbé súlyos akut szakasz után gyógyul, a hepatitisz B maradandó nyomokat hagyhat: esetében ugyanis a betegek 10 százalékánál alakul ki krónikus májgyulladás, amely később májrák kialakulásához is vezethet.
Megelőzés védőoltással
A hepatitisz A fertőzés kockázata kellő odafigyeléssel csökkenthető. Ez elsősorban a higiéniai, illetve a speciális élelmiszerbiztonsági szabályok betartását jelenti. Mossunk kezet minden étkezés előtt, de lehetőleg még gyakrabban! Ne igyunk csapvizet: a lezárt, palackozott ásványvíz az egyedül biztonságos, csak ezt fogyasszuk, sőt, lehetőleg fogat is ezzel mossunk! Bárhogy könyörögnek is a gyerekeink, ne vegyünk fagylaltot nekik, és ne kérjünk jégkockát az italunkba! Csak alaposan átsült-átfőtt ételeket fogyasszunk, és lehetőleg kerüljük el az utcai büféket, kifőzdéket! Ne együnk nyers zöldséget, salátát; a gyümölcsöt alaposan mossuk le, és hámozzuk is meg! De ha mindezt betartjuk sem lehetünk egészen biztosak abban, hogy sikerül elkerülnünk a fertőzést. A hepatitisz A vírusa bárhol ott lehet, elég egy óvatlan mozdulat, amivel a szánkhoz nyúlunk, és máris elkaphatjuk. Azok, akik kisgyerekekkel utaznak, különösen nagy veszélynek vannak kitéve, hiszen ha a magunkét valamelyest még csak-csak, gyerekeink mozdulatait viszont nem tarthatjuk állandó kontroll alatt. Ők ezért sokkal könnyebben megfertőződnek, és - bár szerencsére náluk a betegség általában enyhébb lefolyású, akár észrevétlen is lehet - továbbfertőzhetnek minket, felnőtteket is.
Ráadásul az állandó odafigyeléssel, görcsös elővigyázatossággal töltött nyaralás biztosan emlékezetes lesz, de a legkevésbé sem pihentető. Azért utazunk, hogy kikapcsolódjunk, lazítsunk, nem pedig hogy családunkat sakkban tartva minden mozdulatot ellenőrizni próbáljunk. Az egyetlen igazán biztos megoldás ezért az aktív immunizálás, azaz védőoltás(ok) felvétele. Mind a hepatitisz A, mind a hepatitisz B ellen elérhető védőoltás. Az oltási sor felvétele hosszú évekre védelmet biztosít mindkét fertőzés ellen.
Oltás
A hepatitisz A és B a leggyakrabban előforduló utazási betegségek, amelyek ellen védőoltás kapható. Az összes fertőző májgyulladás körülbelül 80 százalékát lehetne oltással megelőzni! Ennek megfelelően ez az utazók leggyakrabban felvett oltása. A hepatitisz A és hepatitisz B elleni védőoltásokról háziorvosunktól, vagy a minden megyében megtalálható oltóközpontoktól kaphatunk bővebb tájékoztatást, illetve kérhetjük az oltások felírását és beadását is. Mivel az első oltást követően körülbelül 14-28 napra van szükség ahhoz, hogy a védettség kialakuljon, az utazást legalább egy hónappal megelőzően tanácsos a szakembert felkeresni. Ha az első, már önmagában is védettséget nyújtó hepatitisz A oltást követően fél-egy éven belül úgynevezett emlékeztető oltást is kapunk, hosszú évekre immunissá válunk a betegséggel szemben. Léteznek olyan védőoltások, melyek már egy éves kor fölött bárkinek adhatók, sem időseknek, sem gyerekeknek nem ellenjavalltak. Amennyiben utazás előtt néhány nap áll már csak a rendelkezésére, akkor is érdemes felkeresni a háziorvosát, vagy a megyei oltóközpontot, hogy a megfelelő információt megkaphassa a betegségek lehetséges megelőzéséről.
Az utazási betegségekről a www.utazaselott.hu oldalon találhat bőséges információkat, ugyanitt felkészült orvos várja a kérdéseit. A hepatitisz A és B elleni védőoltásért pedig forduljon háziorvosához vagy a legközelebbi oltóközponthoz, legalább utazás előtt egy hónappal!
