Mintha meg lennénk mérgezve
Nos, a válasz természetesen nagyon egyszerű: meg lettünk mérgezve. Természetesen nem arról van szó, hogy a sofőr valamit belecsempészett az italunkba, csak az agyunk nem képes feldolgozni az ellentmondásos jeleket, ezért úgy reagál, mintha méreg került volna a szervezetünkbe. Ugyanis az ember az utazással kapcsolatban is kicselezte a természetet, de szervezete nem szokott még hozzá , hogy hatalmas sebességgel haladjon. Márpedig miközben a kocsiban, buszon, hajón vagy vonaton ülünk, a környezetünket úgy fogjuk fel, hogy nagyon gyorsan haladunk, miközben a testünk úgy érzi, mozdulatlan. És tényleg így van, hiszen ha csak nem egy rallyversenyző mellé ültünk be, jó eséllyel valóban csak békésen ücsörgünk.
A sofőröket nem érinti annyira
Korábban ez nem volt olyan nagy gond, hiszen a lovaglás minden, csak nem kényelmes mozdulatlanság, a szekerek, hintók pedig nem sima aszfalton suhantak. Mára azonban a technológia lehetővé tette, hogy akár el is bóbiskoljunk, miközben mondjuk 130 kilométer/órás sebességgel haladunk. A sofőröket ez az információ-konfliktus nem érinti annyira, hiszen ők többet fognak fel a környezetből és végeredményben a mozgást ők irányítják. Az agy pedig ilyen szempontból "egyszerű" szerv, ha nem tudja, mit történik, inkább rosszullétet produkál, az a biztos.
Mi segít?
Például ha kibámulunk a jármű ablakán, mert akkor jobban tudatában vagyunk a mozgásnak, de aki például könyvet olvas, tényleg könnyen rosszul lehet. Ugyanis bár a test mozdulatlannak érzékeli magát, a fülben lévő, egyensúlyért felelős szervek valamelyest érzékelik a nagy sebességű előrehaladást.
Az, hogy egyeseknél ez a rosszullét mégsem jelentkezik, evolúciós okokra vezethető vissza. Még 2013-ban egy tanulmány rávilágított arra, hogy azok, akiknek teste még nyugalmi állapotban is sokat mozog (az örökmozgók ugye) könnyebben lesznek tengeribetegek . Tehát, aki nem lesz rosszul út közben, egyszerűen csak szerencsésebb géneket örökölt.
Forrás: sciencealert.com