Az utazás nem mindenki számára jelent önfeledt, örömteli élményt. Azok számára különösen nem, akik az autóban, buszon, hajón, vagy például repülőgépen rendszerint rosszullétet tapasztalnak. Bár ezek a tünetek a leggyakrabban valamilyen betegséghez – például gyulladásokhoz vagy kórokozók által okozott fertőzésekhez – köthetők, ebben az esetben mégsem erről van szó. Az utazási betegségnek (kinetózisnak) nevezett tünetegyüttes nem a szó klasszikus értelmében vett betegség.
Az agy eltérő információkat kap
A rosszullétet a járművek hullámzó, imbolygó, dobáló, kanyargó vagy éppen zötykölődő mozgása váltja ki, amiről a különböző érzékszervek eltérő információt közvetítenek. Amikor a belső fülben található egyensúlyszervünk – amely segíti az egyensúlyunk megtartását és a mozgásunk koordinálását – az izmok és az ízületek, illetve a szemmel látott képek ellentétes jelzéseket küldenek, zavar támad az agyban, ami az arra érzékenyeknél rosszullétet okoz. Ez történik például akkor, ha a buszon ülve telefonozunk: miközben a szemünk a mozdulatlan képet látja, a testünk nagyon is érzékeli a haladással, kanyarodással járó mozgást is.
Nem okoz szövődményeket
Az utazási betegség minden harmadik embert érint, leggyakrabban a 2-12 év közötti gyerekeket, a felnőttek közül pedig elsősorban a nőket, különösen a menstruáció alatt, valamint a várandósság időszakában. A kétségkívül kellemetlen tünetekkel járó állapot szerencsére önmagában veszélytelen, szövődményeket nem okozó jelenség, ami az utazást követő néhány percen belül maradéktalanul megszűnik. Azonban kétségtelen, hogy amíg tart, a szédülés, erőtlenség, kábultság, álmosság, sápadtság, fejfájás, émelygés, vagy legrosszabb esetben a hányás, kifejezetten kellemetlen, esetenként pedig akár ijesztő is lehet. Éppen ezért érdemes mindent megtenni annak érdekében, hogy elkerülhessük.
A tünetek csökkenthetők
Amennyiben tudjuk, hogy hajlamosak vagyunk az utazási betegségre, az egyik legfontosabb, amit tehetünk, hogy gondoskodunk a friss, oxigéndús levegőről. Az erős szagok, illatok vagy a dohányfüst nagyban ronthat az állapoton, valamint az is, ha a járműre való felszállás előtt – vagy utazás közben – nehéz ételeket eszünk, illetve alkohol tartalmú italokat iszunk. Míg a jól lehűtött víz segíthet az émelygésen, a langyos, szénsavas üdítő vagy gyümölcslé kifejezetten ronthat a tüneteken.
Érdemes a járműveken menetiránnyal szemben ülni, autóban és buszon lehetőség szerint elől, repülőgépen középen, hajón pedig a fedélzeten. Az út alatt segíthet a látási kontroll megtartása – a távolban egy fix pont nézése – valamint a fej stabil megtámasztása. Ha lehetőség van rá, a hosszú utakat érdemes megszakítani, kiszállni a járműből és egy kicsit mozogni. Sokat segíthet az is, ha menet közben kerüljük az olvasást, filmnézést, telefonozást, valamint a mellettünk elsuhanó tárgyak, járművek vagy lámpafények figyelését.
Ez is érdekelhet
Gyógyszeres segítség
A patikában elérhetőek olyan vény nélkül kapható, hányingercsökkentő készítmények, amelyek nagyban mérsékelik a legkellemetlenebb testi tüneteket. Ilyenek például a hat éves kor felett is biztonságosan szedhető dimenhydrinatum hatóanyagtartalmú gyógyszerek, amelyek – a betegtájékoztatóba leírt módon való – alkalmazásával hatékonyan megelőzhető a hányinger és a hányás. Fontos azonban hangsúlyozni azt is, hogy ha a rosszullét az utazást követően, órákkal később is fennáll, vagy egyéb kísérő tünetek – például végtagfájdalom, görcs, hasmenés, emelkedett testhőmérséklet – is jelentkeznek, kérjen orvosi segítséget, mivel ezek már valamilyen más kórkép fennállására utalnak.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
