A túlfogyasztás napjának nevezik azt a dátumot, amikor az emberiség fogyasztása túllépi azt a mennyiséget, amelyet a Föld egy év alatt képes újratermelni. Ez tavaly augusztus 1-jére esett, így az év hátralévő részében a Föld csupán "hitelezte" az erőforrásait az emberiség számára. A fogyasztás mértékét tekintve ez azonban egy globális átlag, a valódi túlkapás országonként más-más arányú. A legfrisebb adatok szerint idén május 10-ére esett az európai túlfogyasztás napja.
Majdnem 3 Föld kellene az európaiaknak
Ha a világon mindenki ugyanolyan ökológiai lábnyommal rendelkezne, mint az átlag európai lakos - például ugyanannyi szén-dioxidot bocsátana ki, ugyanannyi élelmiszert , rost- és faanyagot használna, illetve ugyanannyi beépített területet foglalna el -, akkor május 10-ig az emberiség annyit használna el a természet erőforrásaiból, mint amennyit bolygónk egy egész év alatt tud megújítani - figyelmeztetett a WWF Magyarország.
Figyelembe véve az Európai Unió (EU) ökológiai lábnyomát és a határain belüli biokapacitását - vagyis a biológiailag termékeny területeket -, az EU lakosai jelenleg kétszer annyi erőforrást használnak fel, mint amennyit annak ökoszisztémája képes megújítani. Az EU lakossága a Föld biokapacitásának majdnem 20 százalékát használja fel, miközben a világ populációjának összesen 7 százalékát foglalja magában. Így 2,8 bolygóra lenne szükségünk, ha mindenki olyan ütemben fogyasztana, mint egy átlagos uniós lakos. Ez jóval felülmúlja a világátlagot, ami körülbelül 1,7 bolygónak felel meg.
Luxemburg a csúcstartó
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Az adatok lényeges különbségeket mutatnak az uniós tagállamok fogyasztási szokásai között. Ezen a téren Luxemburg áll az első helyen, lakosságának életmódja miatt ugyanis mindössze 46 nap alatt elérte túlfogyasztásának napját. Ezzel szemben Romániában a legjobb a helyzet, ott az egész évre rendelkezésre álló erőforrásokat 192 nap alatt használják fel.
Ezt érjük el a túlfogyasztással
A bolygó túlterhelése a biológiai sokféleség drasztikus csökkenéséhez - többek között a halállományok zsugorodásához - vezetett. A következmények között szerepel a vízhiány, a talajerózió, a levegőszennyezés és az egyre gyorsuló éghajlatváltozás is. Ezek pedig tovább fokozzák az extrém időjárási körülményeket , az aszályokat, árvizeket és tűzvészeket. Ha pedig így folytatjuk, a következő időszakban akár egymillió állat- és növényfaj is kihalhat.
"Életmódunk hatással van a bolygóra. Nem lehet kétségünk afelől, hogy változtatnunk kell. Erre globális és helyi szinten egyaránt szükség van. Ha ma cselekszünk, akkor még visszafordíthatjuk a negatív folyamatokat, és talán van esélyünk, hogy a tiszta levegő, ivóvíz, élelmiszerek és mindaz, amit a természet nyújt, gyermekeink számára is elérhetők legyenek" - idézi a közlemény Antal Alexát, a WWF Magyarország kommunikációs vezetőjét. A szervezet ennek érdekében egy fenntarthatósági egyezmény elfogadását sürgeti, amely olyan konkrét célokat és intézkedéseket fogalmazna meg a klímaváltozással, a természetvédelemmel és a fenntartható fejlődéssel kapcsolatban Európára vonatkozóan, amelyeket a következő öt éven belül teljesíteni kell.
Legjobban: