Minden hegnek megvan a maga története, mindegyik egy meghatározó, vagy egyenesen tragikus élmény emlékét őrzi. Sokakat zavar, hogy mások is látják, de gyakran még azok is próbálnak tenni ellene, akiknek könnyen elrejthető testtájakon helyezkedik el. A csúnya, piros, kiemelkedő, feltűnő bőrsérülések komoly pszichés károkat is okozhatnak, ezért érdemes tisztában lenni azzal, hogyan lehet enyhíteni a hegesedést.
Hogyan keletkeznek a hegek?
Ha a bőr megsérül, speciális öngyógyító folyamat veszi kezdetét, amely akár már 7 nap alatt is új bőrszövetet eredményezhet. Először a véralvadás segít elállítani a vérzést, ezután következik a sebtisztulás, amikor a szervezet kilöki magából az elhalt szöveteket és szennyeződéseket. Végül az új szövet, az új erek és az új hámréteg felépítése, majd a sebzáródás fázisa jön, amelynek végén a sebet gyógyultnak tekinthetjük. Ez azonban csak magára a sebre vonatkozik, hiszen a hegesedési folyamat még évekig is eltarthat.
Fontos tudni, hogy a testünk nem tudja pontosan ugyanolyan szövettel pótolni azt, ami megsérült, ezért tulajdonképpen egy úgynevezett szálas kollagén kötőszövettel zárja a bőrhiányt. Kollagén azonban még sokáig termelődhet a seb helyén, ezért mondják az orvosok, hogy idővel a heg alakja, színe és mérete magától is változik. Eleinte még sok sűrű, apró ér hálózza be a frissen hegesedett bőrt, ezért a színe élénkpiros. Később ez elhalványodik, sőt, akár szinte ki is fehéredhet, hiszen a hegszövetben kevesebb pigmentsejt található. Sőt, abban is eltér a sérülésmentes bőrtől, hogy nem tartalmaz sem szőrtüszőket, sem faggyúmirigyeket.
Hegtípusok
Magát a hegesedési folyamatot több tényező befolyásolja. Számít, hogy ki milyen genetikai adottságokkal, milyen bőrtípussal és milyen pigmentáltsággal bír, mennyire volt mély a seb, és a testen pontosan hol keletkezett. Számít a beteg kora is, hiszen a fiatalok könnyen regenerálódó bőre hajlamosabb a túlburjánzásra, mint az időseké. De egyáltalán nem mindegy az sem, hogy szakszerű és gyors volt-e a sebkezelés, illetve hogy a gyógyulás során érte-e extrém meleg vagy fényhatás. Mindezek függvényében beszélhetünk normális, azaz halvány, vékony formában gyógyuló, és rendellenes hegekről. Atrófiás heg esetében a heg felszíne mélyebben található, mint a bőr felszíne. Ez jellemzően pattanás vagy bárányhimlő gyógyulása után, illetve anyajegyek eltávolításánál fordulhat elő.
A keloidos heg vörös színű, nagyobb és szélesebb is, mint amekkora az eredeti seb volt, túlburjánzik rajta, akár kis is dudorodhat, mint egy vízcsepp. Általában sötétebb bőrű emberek tarkóján és a vállain gyógyulnak így a sérülések, amelyek gyakran fájdalmasak is lehetnek. A hipertrófiás heg is feltűnően piros, és bár nem lépi át az eredeti seb határait, kiemelkedik a síkjából. Gyakori, ha a gyógyulási folyamatot fertőzés nehezítette, vagy az operáció után a varratokkal volt probléma.
Hogyan néz ki a gyógyult császáros heg?
Minden császármetszésen átesett nő bízik benne, hogy a műtét helyén keletkező seb problémamentesen és gyorsan gyógyul, a hátramaradó heg pedig szinte láthatatlan lesz. A regenerálódás azonban nem mindenkinél zajlik ugyanúgy, ahogy a császáros heg sem lesz ugyanolyan.
Mit tehetünk, hogy enyhítsük a hegesedést?
Mivel a hegképződés a sebgyógyulás végső mozzanata, sokat segít, ha már a kezelés során odafigyelünk néhány fontos tényezőre. Mindenekelőtt arra, hogy a sebet alaposan és szakszerűen megtisztítsuk, hiszen minden fertőzés problémás gyógyulási folyamatot, és maradandó nyomokat eredményezhet. Oda kell figyelni arra is, hogy a sebet ezután megfelelően kössük be, hiszen nemcsak a szennyeződésektől, hanem a további felülfertőződéstől is óvni kell. Szakemberek szerint a nedves körülmények is csökkentik a rendellenes hegképződés kockázatát, ezért érdemes megfelelő közeget biztosító kenőcsöt, illetve krémet használni. Műtéti beavatkozás esetén fontos, hogy több rétegben varrják össze a bőrt, jó minőségű varróanyagokat használjanak, valamint az is, hogy jól határozzák meg a varratszedés ideális időpontját. Az orvosok ajánlhatnak úgynevezett hegmasszázst is, amellyel javítani lehet a terület vérellátását.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Nekünk, betegeknek elsősorban arra kell odafigyelni, hogy védjük a heget a napsugárzástól, a hidegtől, a melegtől, és ne végezzünk olyan mozgásokat , amellyel húzzuk, feszítjük a frissen gyógyult bőrt. Használhatunk hegkezelő tapaszt, amely hidratáló hatásával, valamint azzal ér el eredményt, hogy a hegszövet melegítésével beindítja a bőr természetes regenerációs folyamatát. Keloidos és hipertrófiás sebek esetén segíthet abban, hogy a hegek néhány hét alatt halványabbakká váljanak, és jobban belesimuljanak a bőr síkjába.
Súlyosabb esetben kortikoszteroid tartalmú injekciókúrát, vagy lézeres kezelést is ajánlhatnak a bőrgyógyászok. Előbbi esetben a szteroid a kollagén termelődéséért felelős kötőszöveti sejtek működését lassítja, így csökkenti a túlburjánzást. A lézer egy-egy operáció után lehet hasznos, mert gyorsítja a szövetek újraépülését. Ha pedig már nem látnak más lehetőséget, egy plasztikai sebész hegkorrekciót is végezhet. Ilyenkor gyakorlatilag újra felvágják az eredeti seb területén a bőrt, és egy plusz öltéssorral, vagy a heg lefutási irányának megváltoztatásával varrják újra össze.
