Korábban laboratoriumi vizsgálatok is igazolták már azt a feltevést, miszerint csökken az emberi agykapacitás, ha extrém magas hőmérsékletnek teszik ki a szervezetet. A Harvard Egyetem kutatói azonban legújabb tanulmányukban egy valós körülmények között lefolytatott kísérlet eredményeivel is alátámasztották az elképzelés helyességét, felhívva ezáltal a figyelmet a klímaváltozás egy jelenleg még talán kevésbé szem előtt lévő hatására.
"A hőség egészségre gyakorolt hatásait vizsgáló eddigi kutatások többsége veszélyeztetett csoportokra irányult, így például idős emberekre. Mindez ugyanakkor azt a látszatot kelti, mintha az átlagos populációra nézve nem is lennének kockázatai a kánikulai időszakoknak. A klímaváltozás következtében azonban az előrejelzések szerint világszerte számos nagyvárosban emelkedni fog a hőhullámok előfordulása, ezért kulcsfontosságú, hogy megismerjük, milyen egészségügyi veszélyekkel kell számolnunk" - mutatott rá Jose Guillermo Cedeno-Laurent, a PLOS Medicine című szaklapban publikált tanulmány egyik szerzője.
Főiskolások a hőségben
A kutatók összesen 44 bostoni főiskolai hallgatót vontak be a kísérletbe, akik egy része klimatizált, míg másik részük légkondícionáló berendezés nélküli kollégiumi szobában lakott. Összesen 12 egymás követő napon gyűjtöttek adatokat róluk 2016 júliusában, tehát az elmúlt mintegy 115 ezer év egyik legforróbb évének nyarán. Az első öt nap teljesen átlagos nyári időjárást hozott 15 és 31 fok közötti hőmérséklettel, majd következett öt abnormálisan meleg nap, amikor a hőmérő higanyszála átlagosan 28 és 36 fok között ingadozott. Végül egy gyors lehűlés vetett véget az izzasztó periódusnak, így az utolsó két nap legmagasabb napi hőmérsékleteként csupán 28 fokot mértek.
A résztvevők végig olyan bioszenzorokat viseltek, amelyek nyomon követték az aktivitásukat és az alvással töltött órákat, illetve rögzítették a kollégiumok beltéri hőmérsékletét, páratartalmát, zajszintjét és szén-dioxid-szintjét egyaránt. Kognitív teljesítőképességüket különböző okostelefonos tesztek segítségével igyekeztek felmérni. A vizsgálat egyaránt kitért a döntéshozatali képességekre, a munkamemóriára és az agy azon képességére, amellyel megkülönbözteti és fókuszba helyezi a releváns ingereket az irreleváns zavarókörülményektől.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Légkondi nélkül nehezebb
Nem meglepő módon az így kapott eredmények szerint a légkondícionált szobában lakó hallgatók szignifikánsan alacsonyabb beltéri hőmérséklet és páratartalom mellett tengették mindennapjaikat, egyben - mivel nem kellett légkeverő ventilátorokat működtetniük - az őket érő zajártalom is enyhébbnek bizonyult. Mindemellett a hozzájuk képest kellemetlenebb körülményekkel dacoló másik csoport tagjai eleinte ugyanúgy teljesítettek a különböző feladatok megoldása során, amint viszont beköszöntött az öt napig tartó hőség, a kognitív teszteken is jelentős eltérések születtek. A magasabb hőmérséklet hatására a klímával nem rendelkező önkéntesek eredményei 13,3 százalékkal romlottak, reakcióidejük pedig 13,4 százalékkal hosszabb lett.
Érdekesség, hogy a hőség hatására kialakult differencia a lehűlést hozó két napon is megmaradt. Hiába normalizálódott tehát az időjárás, az extra megterhelésnek kitett hallgatók teljesítménye nem állt vissza azonnal az egészséges szintre. "A beltéri hőmérséklet gyakran azután is magas lehet, hogy a kültéri levegő már elkezdett lehűlni, ami azt a hamis érzetet ébresztheti, hogy a veszély már elmúlt, pedig igenis jelen van még. Ennek oka, hogy az alapvetően mérsékeltebb időjárású vidékeken rendszerint hőmegtartásra törekedő szemlélettel tervezik meg az épületeket. Így viszont sokáig tart, amíg ezekből az épületekből is eltávozik a klímaváltozás okozta hőhullámok nyomán feltorlódott belső hő" - magyarázta Joseph Allen kutató.
Forrás: iflscience.com
