...ugyanis a kellően át nem sütött hús súlyos következményekkel járó ételmérgezések forrása lehet.
A ketchup, a mustár és a evőeszközök mellé hamarosan speciális sütő-hőmérőt is magukkal vihetnek a kertbe a barbeque megszállottjai, legalábbis Amerikában, ahol már gyártják ezt az eszközt. Az élelmiszerhigiénikusok szerint ugyanis a kerti sütögetés során késznek nyilvánított húsdarabok közül minden ötödik nincs kellően átsütve, ami komoly kockázattal jár. Négy, aránylag gyakori fertőzést hordozhat az a hamburger vagy sülthús, amelynek a belsejében a hőmérséklet nem érte el a megfelelő hőfokot, és emiatt életben maradtak a benne található baktériumok. A húsban, illetve más élelmiszerekben szaporodó champylobacter, salmonella, listeria és E. coli baktériumról van szó, amelyek általában jól gyógyítható fertőzést váltanak ki, ha az emberi szervezetbe kerülnek, de egyes esetekben súlyos, sőt végzetes kimenetelű komplikációk következnek be.
A kerti sütés azért kockázatosabb a háztartásokban alkalmazott konyhatechnológiáknál, mert a nyílt lángon a nyers hús vagy húspogácsa külső burka nagyon hamar megpirul. Ilyenkor a házigazda késznek nyilvánítja az ételt, miközben a belseje vagy nyers maradt, vagy nem sült át a kellő hőfokon. Ráadásul a barbeque-t sokan - egyébként érthetően - amolyan kirándulásnak tekintik, és a természetben, még ha az csupán a saját kertjük is, lazábban fogják fel a higiénés szabályokat. A fertőzéshez sokszor az is elég, ha a nyers hús forgatásához használt villával tálalják a kész ételt, vagy a húslével készült mártást nem forralják kellő ideig.
Az E. coli okozta fertőzés antibiotikumokkal általában jól gyógyítható, de a baktériumok által termelt mérgek néha súlyos mérgezést idéznek elő. Ennek vesekárosodás vagy akár a keringés és az anyagcsere összeomlása lehet a vége, ami többnyire halált okozó szövődmény. Az ilyen mérgezéses állapotnak a gyógyítása hosszú és kockázatos, a betegek általában hat hetet töltenek a kórházban, és sor kerülhet vérük mesterséges tisztítására is. A salmonella gyakran idéz elő súlyos életmérgezést, a listeria pedig agyhártyagyulladást, terhes nőknél pedig vetélést okozhat. A campylobakter a szokásos ételmérgezési tünetek mellett hosszú távú veszélyekkel is jár. Ebből a fertőzésből alakulhat ki a Guilain-Barre szindróma, amelyben a szervezet a saját idegsejtjei ellen indít támadást. Ennek a betegségnek bénulás is lehet a következménye. A leggyakrabban a nyers csirkében találhatók a campylobakter baktériumok.
Az amerikai közegészségügyi hatóság azért is látta elérkezettnek az időt az ételmérgezések elleni fokozott küzdelemre, mert mind aggasztóbb hírek érkeznek a baktériumok antibiotikum rezisztenciájáról. Egyre több, korábban gyorsan és tökéletesen ható készítményről derült ki, hogy sok baktériumtörzsre hatástalan. Mivel nagyon sok új antibiotikumot fejlesztenek ki, legtöbbször még idejében sikerül megtalálni azt a szert, amelyik leküzdi az ételmérgezést is, de az idő közben múlik és a betegnél esetleg már felléptek a súlyos szövődmények. Ezért fontos megszüntetni ezt az eddig alábecsült veszélyforrást, és a kerti sütögetést is legalább olyan komolyan venni, mint az egyéb konyhatechnikai műveleteket. Az ebben a témakörben elvégzett közvéleménykutatás eredménye szerint az amerikaiak többsége azzal tisztában van, hogy a túlsütött égett hús rákkeltő, de a nem kellően átsült étel fertőzésveszélyeiről csak a keveseknek van tudomása. Mivel a barbeque mind nagyobb népszerűségnek örvend Magyarországon is, az amerikai hatóságok ajánlásait érdemes nekünk is megszívlelnünk.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
