A szakértők számítógépes szimulációk segítségével vizsgálták meg, hogyan változhat a klímaváltozás miatt jelentkező kombinált időjárási jelenségek hatására az áradások kockázata Európában. Az 1970 és 2004 közötti időszakra vonatkozó információkat összehasonlították a 2070 és 2099 között várható jelenségekkel.
Gyakori áradásokra számíthatunk
"Megnövekedhet az egyszerre fellépő erőteljes csapadék és vízözönök esélye" - mondta Douglas Maraun, a Grazi Egyetem munkatársa. A szakértők szerint Norvégia nyugati partvidéke különösen érintett: Bergen környékén például 5-ször gyakoribbá válhatnak az ilyen események. Azonban Hollandia bizonyos területein, Nagy-Britannia nyugati partjain és Észak-Franciaország partvidékén is nő a kockázat. Dél-Európában azonban más a helyzet, ott visszaeshet a vízözönök száma.
Eddig az áradások és az erős esőzések kockázati becsléseit egymástól többnyire függetlenül kezelték, holott ezeket gyakran ugyanaz az időjárási helyzet okozza. A két esemény együttes fennállásának veszélyét eddig alulbecsülték. Erős esőzések után azonban a lefolyó esővíz a partvidékeken, elsősorban a folyótorkolatoknál vihardagályt okozhat - vélik a kutatók.
Az elemzések eredményei olyan információkkal szolgálnak, amelyeket figyelembe kell venni a tengerszint emelkedése miatt szükséges partvédelem szempontjából. A pontos partvonal, a gátak, a kikötők és a duzzasztógátak megismeréséhez azonban további kutatások szükségesek - írták a kutatók.
Döbbenetes adatok az időjárásról
Ahogy korábban már beszámoltunk róla , tavaly 62 millió embert sújtott világszerte a szélsőséges időjárás. Az erről szóló jelentést áprilisban tette közzé a Meteorológiai Világszervezet (WMO). A adatok szerint 35 millió embert sújtottak az áradások, és több mint 1600 ember halála írható a hőhullámok, valamint az erdő- és bozóttüzek számlájára Európában, Japánban és az Egyesült Államokban. A szárazság, az áradások és a szélsőséges viharok következtében továbbá 2 millió embernek kellett elhagynia az otthonát 2018-ban.