A zárvatermő növények 87,5 százaléka, azaz több mint 300 ezer különböző növényfaj igényli az állati beporzást a Földön, beleértve a gazdasági növények közel háromnegyedét is - hívja fel a figyelmet az MTA Ökológiai Kutatóközpont újonnan megjelent ismeretterjesztő kiadványa. A Beporzók a kertünkben című kötet célja, hogy közelebbről is megismertesse az olvasóval a beporzókat, feltárja a rájuk leselkedő fenyegetéseket, illetve bemutassa azokat a lépéseket, amelyeket bárki megtehet akár saját kertjében is a kockázatok csökkentése érdekében.
Hogy a veszély mennyire valós, jól mutatja a kínai Szecsuan tartomány példája, ahol a mezőgazdaságban használt vegyszerek hatására eltűntek mind a házi-, mind a vadméhek. A helyiek megélhetése szempontjából kiemelten fontos alma- és körtefák beporzását ezért maguk az emberek végzik kézileg. Ehhez ecseteket használva juttatják a virágport egyik virágról a másikra. Ez persze csak egy példa a sok közül. A beporzók eltűnésének hátterében általánosságban véve a fontos fészkelő- és táplálkozóhelyek eltűnése, a virágforrások csökkenése áll.
A mérsékelt égövön a méhek a legfontosabb beporzó szervezetek a legtöbb növényfaj számára, de akár legyek, lepkék, speciálisabb esetekben darazsak, bogarak is végezhetnek beporzást. A legismertebb méhfaj, a háziméh családjainak száma 40 százalékkal emelkedett a 20. század második felében, eközben viszont a rovarbeporzást igénylő, termesztett növények mennyisége 300 százalékkal növekedett. Az arányok jól mutatják, miért nem szerencsés egyetlen rovarfajra bízni a beporzást. Különösen annak tükrében, hogy a vad beporzók helyzete sem stabil: Európában a vadméh- és lepkefajok közel egytizede fenyegetett, mintegy harmaduk egyedszáma pedig folyamatosan csökken.
Ez is érdekelhet
Fontos tehát, hogy tudatosan lépjünk a beporzók védelméért. Mindehhez gyakorlati útmutatót kínál az MTA Ökológiai Kutatóközpont új kiadványa, amely ingyenesen letölthető az intézmény honlapjáról .
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
