„Az agyamnak olyan nagy része nem működik, hogy csoda, hogy még tudok beszélni, (…) és teljesen normálisan élem az életemet, mindenféle következmény nélkül. Azon emberek nagyon, nagyon, nagyon, nagyon kis táborához tartozom, akik túlélték ezt” – nyilatkozta a 35 éves Clarke a BBC Sunday Morning című műsorában.
A színésznőnél először 2011-ben, majd 2013-ban – a Trónok harca forgatása alatt – alakult ki életveszélyes agyi aneurizma. A felépülés mindkét alkalommal hosszú időt vett igénybe. „Ez volt a legkínzóbb fájdalom, amit valaha tapasztaltam. A Trónok harca azonban hihetetlenül sokat segített: elvonta a figyelmemet és célt adott.”
Clarke arról is beszélt, milyen gondolatok kavarogtak a fejében, amikor megnézte az agyáról készült felvételeket – az aneurizmák után. „Elég sok minden hiányzik. Ami mindig megnevettet” – így a színésznő, aki mára már teljesen megbékélt az állapotával. „Azt gondoltam: Nos, ez vagy te. Ez az agyad, amivel rendelkezel. Nincs értelme tehát folyamatosan azon törni a fejed, hogy mi az, ami esetleg már nincs meg.”
Ők a veszélyeztetettek
Az agyi aneurizma bárkinél és bármely életkorban kialakulhat, ugyanakkor 40 éves kor felett gyakrabban jelentkezik, illetve a nők veszélyeztetettebbek, mint a férfiak. Mint fentebb említettük, az aneurizma azért jön létre, mert az érfal valami miatt gyenge. Bár az még mindig nem világos a szakemberek számára, hogy ennek pontosan mi az oka, kockázati tényezőket már azonosítottak – olvasható az Országos Egészségügyi Szolgálat (NHS) agyi aneurizmáról szóló cikkében . Ezek némelyike a Mayo Clinic szerint idővel alakul ki, míg mások már születéskor jelen vannak.
- Idővel kialakuló kockázati tényezők: idősebb kor, dohányzás, magas vérnyomás, kábítószer-használat, túlzott alkoholfogyasztás.
- Születéskor jelen lévő kockázati tényezők: öröklött kötőszöveti rendellenességek, policisztás vesebetegség, aortabillentyű-szűkület. Az is ide sorolható, ha a családban előfordult már agyi aneurizma (különösen elsőfokú rokonoknál, például szülőnél, testvérnél).
Az agyi aneurizma tünetei
Mint arra az NHS rámutatott, legtöbb agyi aneurizma csak akkor jár észrevehető tünetekkel, ha megreped és agyvérzést okoz. Az érintettek ilyenkor egyebek mellett rendkívül erős fejfájást (amely hirtelen, „villámcsapás-szerűen” alakul ki), nyakmerevséget, rosszullétet, fényérzékenységet, zavartságot és hányingert, hányást tapasztalnak. A megrepedt agyi aneurizma orvosi vészhelyzet, azonnali ellátást igényel. A Nemzeti Egészségügyi Információs Központot azt írja , kezelésére három sebészi eljárás lehetséges:
- klippelés – a klippet az aneurizma nyakához helyezik, így meggátolják, hogy az aneurizmát ellátó ér táplálja az aneurizmát,
- endovaszkuláris coil alkalmazása – a coilt az aneurizma kiboltosulásába helyezik, ami megakadályozza az aneurizmán áthaladó vér áramlását,
- áramlást irányító sztent behelyezése, amely során a vér útja kikerüli az aneurizma kiboltosulását.
Ezzel kapcsolatban a webMD felhívta a figyelmet arra, hogy kockázatos eljárásokról van szó, így az orvos mindig az érintett egészségi állapota, kora, valamint az aneurizma mérete, elhelyezkedése alapján fogja eldönteni, melyik terápiás módszert érdemes alkalmazni. Az olyan kisebb aneurizmák, amelyek nem repedtek meg és nem okoznak tüneteket, nem feltétlenül igényelnek kezelést. A folyamatos nyomon követés azonban – ami az esettől függően lehet egy-két hónapos, de akár éves rendszeresség is – elengedhetetlen.
Ez is érdekelhet
Csökkenthető a rizikó
Bár az agyi aneurizma kialakulását nem lehet teljes bizonyossággal megelőzni, a rizikó egészséges életmóddal csökkenthető. Hagyjuk abba a dohányzást és az alkoholfogyasztást, emellett táplálkozzunk kiegyensúlyozottan, és mozogjunk rendszeresen. Ugyancsak segít, ha igyekszünk normális szinten tartani a vérnyomásunkat.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
