Dr. William Meehan, a Bostoni Gyermekkórház sportorvosi részlegének orvosa, a kutatás vezetője szerint "ez az első olyan vizsgálat, mely sikeresen bizonyította, hogy a korlátozott kognitív tevékenységeknek jótékony hatása van a gyógyulásra agyrázkódás után". Korábban nem voltak erre vonatkozó általános alapelvek, ezért különböző kezelési protokollok voltak érvényben: egyes orvosok azt javasolták, hogy pihenni kell, mások viszont úgy gondolták, nyugodtan vissza lehet térni a mindennapos tevékenységekhez.
A sportbaleset miatt szenvedtek agyrázkódást és 2009-2011 között kezelték őket a kórházban.
Megvizsgálták a 335 diák tüneteit és négy csoportba sorolták őket annak megfelelően, hogy mennyi kognitív tevékenységet végeztek: az első csoportba a teljes nyugalomban gyógyulók kerültek, a másodikba a minimális tevékenységet végzők (semmi olvasás vagy házi feladat, napi maximum 20 perc online aktivitás vagy számítógépes játék), a harmadikba azok, akik közepes tevékenységet végeztek (maximum 10 oldalnyi olvasás, egy óránál kevesebb tanulás, online aktivitás vagy számítógépes játék), a negyedikbe pedig azok, akik ugyanúgy folytatták az életüket, mint a baleset előtt.
Úgy találták, minél többet használta valaki az agyát, annál több időre volt szükség ahhoz, hogy felépüljön az agyrázkódásból. Azonban a kutatás eredményeit elemezve arra a következtetésre jutottak, teljes nyugalomra sincs szükség, mindössze arra, hogy az agyrázkódást szenvedett gyerekeket kíméljék, például adjanak nekik felmentést bizonyos feladatok alól.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
"A leghatékonyabb, ha 3-5 napot teljes nyugalomban töltünk az agyrázkódás után, majd utána lassan térünk vissza az agyrázkódás előtti aktivitási szintünkhöz" - tanácsolja dr. Meehan.
Ez is érdekelhet
