Sebesülés után
Első teendőnk, hogy a sérülés után a lehető leghamarabb kezeljük a sebet: elsősorban a seb megtisztításáról és fertőtlenítéséről kell gondoskodnunk. Lehetőleg folyó vízzel mossuk le a seb környékét, így eltávolítva a szennyeződéséket. Horzsolások esetén - ha túl sok por vagy idegen anyag jutott a sebbe - az egész sebet tartsuk víz alá, illetve ha szükséges, akkor steril gézzel távolítsuk el a szennyeződéseket. A sebek szabad levegőn gyorsabban gyógyulnak, így ha nem indokolt, akkor ne ragasszuk le!
Sebfertőtlenítési kisokos
Amikor a bőr hámrétege sérült, minden esetben csak sebfertőtlenítőt használhatunk. A sebfertőtlenítők közvetlen a sebre kerülnek. Nem csípnek, általában csillapítják a vérzést, megakadályozzák a kórokozók szervezetbe jutását. A használati útmutatón mindig feltüntetik, hogy jód- és szalicilérzékeny embereknél alkalmazható-e a szer, ezért ne felejtsük elolvasni a sebfertőtlenítő biztonsági adatlapját! A seb fertőtlenítése után a sebet el kell látni, lehetőleg a legkorszerűbb sebkezelő és sebfedő anyagokkal, a seb gyorsabb gyógyulása érdekében.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Milyen fertőtlenítőszereket használhatunk?
Ez is érdekelhet
- Alkoholok: A bőr felületi fertőtlenítésére szolgáló szerek. Egy rendes üvegnyi (fertőtlenítési célokra ez 2 dl) általában párszáz ledörzsölésig elegendő, feltéve, ha nem hagyjuk nyitva a kupakot, illetve rendes mennyiségben használjuk. Önmagában alkalmazva érdemi fertőtlenítő hatás csak 70 százaléknál magasabb koncentrációban várható. Sebbe kerülve fájdalmas, mert a vízelvonás révén roncsolja a szöveteket, így sebek kezelésére, fertőtlenítésére nem alkalmas.
- Hidrogén-peroxid: Ez nem más, mint H2O2, vízben oldva. Súlyos sebekre, fekélyekre 6%-os oldatát használják, kisebb sebekre 1-2%-os oldatát. Hátránya, hogy elősegíti a hegképződést, és lassítja a sebgyógyulást.
- Jód: A jódtinktúrát ma már nem forgalmazzák, mivel nem kerülhet a sebbe, használata kellemetlen, erősen csíp, allergiás reakciót válthat ki és foltot hagy a ruhán. A jódtartalmú készítmények elpusztítják a baktériumokat, gombákat, vírusokat, ezzel meggátolják a sebek elfertőződését. Hátrányuk, hogy elősegítik a hegképződést és lassítják a sebgyógyulást. A jódtartalmú szerek ma is jelentős sejtroncsoló hatással rendelkeznek, szárítanak, elszíneződést okoznak és allergiás reakciókat válthatnak ki. Manapság népszerűek a jodofór komplexek, melyek a jód előnyeit képviselik a fentebb ismertetett hátrányok nélkül.
- Konyhasó: Nagyon erőteljes szárítóanyag, amely elvonja a sejtekből és a baktériumoktól a vizet, így azok bizonyos sókoncentráció fölött képtelenek élni. Fájdalmas, enyhe károsodást okoz a szövetekben, kizárólag akkor használjunk, ha semmilyen más fertőtlenítőszer nincs kéznél!
- Fenol és származékai: A karbolsavoldatot a sebészek használják bemosakodás előtt, ez is hozzájárul a jellegzetes "kórházszaghoz". Töményen antibakteriális, hígabban csak gátló hatású.
- Triklorofenol: Átlátszó, sárgás folyadék, amelyet torokfertőtlenítőként és általános fertőtlenítőként használnak. Általában elég, ha az ember egy vattadarabra itatva megkeni a kívánt felületet vagy torokfertőtlenítés esetén öblöget a hígított oldattal.
- Gumikesztyű, gyorstapasz (ragtapasz), fertőtlenítőszer, steril mull-lap és mullpólya, gyorskötöző pólya, égési kötszer és olló.
- Timol: Kakukkfűből kivonható fertőtlenítő hatású anyag, mely kellemes illatú, aromatikus, kristályos anyag, emellett belélegzéssel ható érzéstelenítő is.
- Benzalkónium-klorid: Oldata színtelen, keserű ízű, semleges vagy lúgos pH-jú, rázásra habzik. Enyhén mandulára emlékeztető illata van. Gyorsan hat, közepes ideig; hatásos baktériumok, vírusok, gombák és protozoák ellen, bár a spórák ellenállnak neki. Fertőtlenítőspray formájában lehet kapni.
Legjobban: