Egy frissen publikált tanulmány szerzői arra keresték a választ, hogy pontosan milyen összefüggés lehet a véralvadási zavarok - köztük a vérrögképződés -, az alacsony vérlemezkeszám és COVID-19 elleni vakcinák között annál a 2,5 millió felnőttnél, akik Skóciában már megkapták legalább az első dózist az AstraZeneca (Vaxzevria) vagy a Pfizer-BioNTech oltóanyagából.
A vizsgálat - amelynek eredményei a Nature Medicine című folyóiratban jelentek meg - 2020 decembere és 2021 áprilisa közötti adatokon alapul. Ez idő alatt Skóciában 1,71 millióan kapták meg az AstraZeneca-, és 0,82 millióan a Pfizer-BioNTech oltóanyagát - írja a Medical News Today . A Moderna-vakcinára azért terjedt ki a tanulmány, mert azt csak április elején kezdték használni az Egyesült Királyságban, így egyelőre nincs elég adat róla.
Vihar az AstraZeneca-vakcina körül
Áprilisban az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) hetekig vizsgálta az összefüggést a brit-svéd vakcina és a beadása után esetlegesen jelentkező vérrögképződéses események között, mely több tucat érintettnél okozott trombózist Európa-szerte: többen bele is haltak. Nem véletlen, hogy néhány országban - köztük Németországban, Dániában és Franciaországban - felfüggesztették az AstraZeneca-vakcina használatát. Ugyanebben az időszakban egy másik hasonlóan ritka betegséggel, a szisztémás kapilláris szivárgás szindrómával (SCLS) kapcsolatban is felmerült, hogy köze lehet ehhez az oltóanyaghoz.
Az EMA biztonságosságot értékelő bizottsága végül arra a következtetésre jutott, hogy a jelentett véralvadási rendellenességek összefüggésben állhatnak az AstraZeneca-vakcinával, így azokat nagyon ritka lehetséges mellékhatásként fel kell tüntetni az oltóanyag címkéjén. Az Egyesült Királyságban egyébként összesen 379 esetben jelentettek alacsony vérlemezkeszámmal vagy vérrögképződési rendellenességgel járó eseményt.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Trombocitopéniás események
Ezek egy része immuntrombocitopénia (ITP): egy olyan betegség, melynek során leginkább immunológiai okok miatt, vagyis mert az immunrendszer működését segítő antitestek "megtámadják" a vérlemezkéket, csökken azok száma. Ez pedig megnehezíti a véralvadást. Vérünkben mikroliterenként körülbelül 150-300 ezer vérlemezke van. Ha ezek száma 30 ezer alá esik, már komoly véralvadási gondok jelentkezhetnek. Az ITP jellemzően a gyerekeket és a fiatalokat érinti: Magyarországon 100 ezer emberből körülbelül 3-10 gyermeknél diagnosztizálják.
Az Edinburgh-i Egyetem tanulmánya kiderítette, hogy az AstraZeneca-vakcina ugyan rendkívül ritkán - 100 ezer beadott dózis után körülbelül egy esetben , de hozzájárulhat az ITP kockázatának enyhe növekedéséhez az oltást követő 28 napon belül. A kutatók szerint ez más, például a kanyaró-, a hepatitis B-, vagy az influenza elleni vakcinák okozta kockázatokhoz mérhető. A megnövekedett kockázat egyik lehetséges magyarázata, hogy az érintettek eleve enyhe alapbetegséggel küzdhettek, állapotukat az oltás után fellépő gyulladásos reakció súlyosbította.
Az ITP-ben szenvedőknél egyidejűleg kimutatták a vérrögképződési rendellenesség fokozott kockázatát is, bár ennek okai egyelőre a kutatók szerint nem tisztázottak. A Pfizer-BioNTech vakcina esetében nem találtak bizonyítékot a fokozott ITP-kockázatra.
A vénás tromboembólia
A vénákban kialakuló tromboembólia a mélyvénás trombózist és a tüdőembóliát is magába foglalja. Egyik speciális típusa az agyi vénás sinus trombózis , ami vérrögöket képez az agyban, vérszivárgást okozva az agyszövetben. A tanulmány szerzői nem találtak bizonyítékot arra, hogy akár az AstraZeneca, akár a Pfizer-BioNTech oltóanyaga fokozná a vénás tromboembólia kockázatát. Az Amerikai Szívgyógyász Szövetség szerint egy koronavírus-fertőzésben szenvedőnél 8-10-szer nagyobb valószínűséggel alakul ki sinus trombózis, mint annál, aki védőoltást kapott.
Ez is érdekelhet
Fontos megemlíteni, hogy ez a kohorsz vizsgálat többnyire idősebb felnőttek és már meglévő betegségben szenvedők állapotát tükrözi, illetve a résztvevők közül a tanulmány elkészültekor sokan még nem kapták még meg a második részoltást . Ezért további kutatásokra lehet szükség ahhoz, hogy a fent vázolt összefüggéseket a népesség egészére ki lehessen vetíteni.
