Fejfájás, szédülés, hányinger
A zárt, csontos koponyán belül az agy az úgynevezett agygerincvelői folyadékban lebeg, így minden irányból vékony folyadékréteg veszi körül. A fizika törvényei alapján a koponyát érő ütés energiája az agy teljes felületén oszlik el, kevésbé károsítva így az idegsejteket. Ezenkívül az agyat borító agyhártyák is bizonyos fokú mechanikai védelmet nyújtanak. Az agy leggyakrabban az ütés helyén és/vagy az azzal szemközti területen sérül meg. Ha ez a mechanikai védelem nem lenne, akkor például a közönséges kocogás vagy tánc közben elszenvedett rázkódás is súlyos sérüléseket okozhatna.
A koponyát érő ütés leggyakrabban agyrázkódást okoz. A kórkép az agy működési zavarát okozza, annak látható szerkezeti változása nélkül. Az agyrázkódás - a meghatározás szerint - mindig eszmélet-vesztéssel jár. A sérült nem emlékszik a baleset bekövetkezte utáni néhány percre vagy másodpercre. Ezt amnéziának nevezik. Komolyabb esetben az is előfordulhat, hogy a beteg a sérülést közvetlenül megelőző pillanatokra sem tud visszaemlékezni.
A következményes vegetatív tünetek, a fejfájás, szédülés, hányinger vagy hányás változó intenzitásúak, elmúlhatnak, majd újra jelentkezhetnek. A sérült aluszékonnyá, fáradttá és levertté válik. A hozzátartozókat nagyon megriaszthatja, ha a beteg zavart lesz, elveszti a térben és időben való tájékozódási képességét, és esetleg egyszerű kérdésekre sem tud helyes választ adni, nem tudja, hogy hol van éppen, vagy milyen nap van. A tünetek megjelenéséért nemcsak az agyállományt közvetlenül ért erőhatás, hanem a sérülés következtében kialakuló agyvizenyő is felelős lehet.
A betegség kezelése viszonylag egyszerű. A sérült számára lehetőség szerint teljes nyugalmat kell biztosítani, minél több fekvéssel, alvással. Az esetek jelentős részében a tünetek néhány órán, egy-két napon belül teljesen megszűnnek. A fejfájás az, ami a legtovább gyötri a betegeket, ez akár hetekig is fennmaradhat. Kórházi körülmények között a sérültek a fájdalomcsillapítók mellett általában az agy duzzadását csökkentő gyógyszereket, vízhajtókat is kapnak.
Olykor az úgynevezett agyrázkódás utáni tünetegyüttes alakul ki, aminek az a lényege, hogy a beteg nem tud kellően koncentrálni, figyelmetlen, feledékeny lesz, esetleg szorong. Ezek a tünetek hetekig is eltarthatnak, ami a sérültnek iskolai, munkahelyi problémákat okozhat.
Ennél azonban lényegesen veszélyesebb állapot az, ha az agyrázkódás tünetei az első néhány óra vagy nap után nemhogy javulnának, hanem egyre súlyosabbá válnak. Fokozódik a beteg fejfájása, a zavartsága mélyül, nehezen ébreszthető vagy akár ébreszthetetlen lesz. Ez mindig arra hívja fel a figyelmet, hogy nemcsak egy egyszerű agyrázkódással állunk szemben, hanem a központi idegrendszer sérülése sokkal komolyabb. Ilyenkor azonnali orvosi segítségre van szükség.
Egyébként is helyes, ha minden fejsérülést követően orvos látja a beteget, és határozza meg a nélkülözhetetlen vizsgálatokat, dönti el a kórházi megfigyelés szükségességét. A betegek általában baleseti vagy általános sebészeti osztályon, esetleg ideggyógyászaton kerülnek elhelyezésre. Noha az agyrázkódás nem jár mindig a csontos koponya sérülésével, ennek eldöntésében a koponya röntgenvizsgálata segíthet. Az agyállomány sérülésének felismerését a koponya úgynevezett komputertomográfiás (CT) vizsgálata biztosítja. Ezzel megállapítható a sérülés pontos helye, kiterjedése, esetleg annak jellege. Fontos tehát tudni, ha a koponyát ért balesetet követően - akár napokkal később is - a beteg állapota romlik, azonnal ismét orvoshoz kell fordulni.
A megfelelő védőfelszerelés, sisak alkalmazásával a fejsérülések egy része megelőzhető, illetve azok súlyossága csökkenthető. Ez a magasban, építkezésen dolgozóknál elengedhetetlenül szükséges. De a görkorcsolyázó, kerékpározó gyermekeknél is igen jó szolgálatot tehet a fejvédő. 2000. október