Az állatgyógyászatban is kiterjedten használt diklofenák hatóanyagú gyulladáscsökkentő gyógyszerek szermaradványai a kezelt háziállatok elhullásával nem illannak el. A tetemeken táplálkozó keselyűk szervezete pedig különösen érzékeny a diklofenákra, az ilyen tetemekből kezelt háziállatokból fogyasztó keselyűk súlyos vesekárosodást követően szinte minden esetben elhullanak - közölte Orbán Zoltán, az MME szóvivője.
A 20. század végén az ázsiai országokban a diklofenák okozta mérgezések miatt kevesebb mint 10 év alatt jelentősen csökkent egyes keselyűfajok populációja, ami a kipusztulás szélére sodorta őket. A diklofenák a legelőn kint hagyott haszonállatok tetemeinek csupán 1 százalékában volt jelen, mégis elegendő volt ahhoz, hogy az indiai szubkontinenst majdnem teljes keselyűállományát kipusztítsa.
Spanyolországban, Portugáliában és Olaszországban él Európa keselyű állományának 95 százaléka. Spanyolországban évente körülbelül 6000 fakó keselyű pusztulhat el a szer használata miatt. Ez egy 10 éves időszakot vizsgálva 70 százalékos állománycsökkenést eredményezne.
A madárvédők szerint a diklofenák betiltása nem befolyásolná kedvezőtlenül a haszonállatok egészségét vagy az állattartók megélhetését, mivel a piacon elérhető több olyan gyulladáscsökkentő szer, melynek hatása és ára hasonló, miközben még a keselyűkre nézve is biztonságos. Többek között India, Pakisztán, Nepál és Irán már korábban betiltotta a szer használatát az állatgyógyászatban. A kampányt öt európai madárvédelmi- és természetvédelmi szervezet: a spanyol SEO, a Keselyűvédelmi Alapítvány (VCF), a portugál SPEA, a WWF Spanyolország, valamint a BirdLife Európa és Közép-Ázsia kezdeményezte.
Ez is érdekelhet
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
