„Kedves Mariann, maga úgy unatkozik abban a kórteremben egyedül, beküldeném a pszichológust, beszélgessenek!” Ez a mondat egy daganatos beteg és az osztályvezető főnővér között hangzott el – Magyarországon. Ám nem csak hazánkban jellemző, hogy a rákos betegek pszichés támogatása kevésbé kap teret a klinikai kezelés mellett.
A daganatos betegek körülbelül egyharmada depresszióval, szorongással és más pszichiátriai rendellenességekkel küzd, bár ezek az állapotok gyakran észrevétlenek és diagnosztizálatlanok maradnak. – írja cikkében az NBC News. Az itt bemutatott Simone Webster mindig küzdött érzelmeivel és hangulatváltozásaival. De a zsilipek tavaly nyíltak meg igazán, amikor harmincegy évesen mellrákot diagnosztizáltak nála. „Biztosan tettem valamit” - gondolta. "Mit tettem, hogy ezt okoztam magamnak?"
A depresszió hullámokban jött nála, mély reménytelenség öntötte el, és úgy érezte, hogy el kell menekülnie a valóságból. "Annyi mindent veszítettem…beleértve a jobb mellem, a barátomat és a gyerekvállalás utolsó esélyét. Nagyon fura érzés lenne ebben a helyzetben reménykedni."
Kristin Kilbourn, a denveri Colorado Egyetem klinikai pszichológusa szerint: „Az onkológusok gyakran nem akarják kinyitni ezt a "bánat-dobozt", nem is beszélve arról, hogy a mentális egészség már régóta nem élvez prioritást a kezelés során.”
Gyakran a betegeken múlik, hogy kitöltsék az ellátás hiányosságait úgy, hogy kiállnak magukért és proaktívan keresik a mentális egészségügyi támogatást. "Az onkológus nem fogja azonosítani a hangulatingadozásokat" - mondta Simone. "Nem tudják, hogy öngyilkossági gondolataid vannak-e vagy depressziós vagy, hacsak nem mondod el nekik."
A rákbetegekre kiemelt veszélyt jelentenek a mentális betegségek
„A félelem és a szomorúság normális reakciók a rák diagnózisára - mondja Dr. Santosh Rao, a Clevelandi Egyetemi Kórház onkológusa - de a klinikai depresszió és a szorongás különbözik. Az érdeklődés hiánya a kedvelt dolgok iránt, az alvási szokások és az étkezés megváltozása, a kialakuló pánikrohamok hosszabb időn keresztül mind jelentős hatással vannak a mindennapi életre.”
A rák súlyosbíthatja is a mentális betegségeket. Egy 230 000 beteg bevonásával végzett 2023-as tanulmányban az emberek 10 százalékának depressziója vagy szorongása volt a rák diagnózisa előtt, és 22 százalékukat utólag diagnosztizálták. Az új esetek az áttétes betegségben szenvedők körében voltak a leggyakoribbak. Ezt a kapcsolatot gyakran az új rákdiagnózis okozta pszichológiai stressz, a halállal való szembenézés, az egzisztenciális rettegés és a betegség által a kapcsolatokra rótt feszültség okozza.
„További mozgatórugók a rák közvetlen hatásai és a kezelés mellékhatásai - mondta Dr. Zev Nakamura, az Észak-Karolinai Egyetem pszichiátere. Az ellenőrizetlen fájdalom például alvászavarokat eredményezhet, és a mindennapi tevékenységeket is ellehetetleníti. Hasonlóképpen, a hormonblokkoló gyógyszerek, amelyeket általában prosztata- és emlőrák kezelésére használnak, hozzájárulhatnak a fáradtsághoz és a hangulatváltozásokhoz, míg a rákműtétek mélyen befolyásolhatják a testképet és az önérzetet. Ezek a petefészkek és a méh elvesztésétől a teljes hiszterektómia során a sztómazsák használatáig terjedhetnek.”
A mentális betegségek akár valóban halálosak
lehetnek a rákos betegek számára, mert gyakran aláássák a kezelés folytatásának esélyét és az egészséges szokások elfogadását. Ilyen helyzetben a testmozgás, az
egészséges táplálkozás, az alkohol vagy a drogok elkerülése
sajnos másodlagossá válhat - ez további kockázatforrás.
