A csontzúzás (#bonesmashing) jelensége éppen olyan őrültség, mint amilyennek az elnevezése alapján hangzik – írja a The Conversation oldalán megjelent cikkében Adam Taylor, a Lancasteri Egyetem anatómiát oktató professzora. A közösségi médiában keringő videók tartalma igen könnyen összefoglalható: a felhasználók saját arcukat ütögetik különféle tárgyakkal, remélve, hogy hosszú távon így átalakíthatják arccsontozatukat, tartósan javítva külső megjelenésüket. Mindegy, hogy az eszköz egy kalapács, egy üvegpalack vagy egy sodrófa, a lényeg, hogy elég kemény legyen és tompa.
Bármennyire is kecsegtetőnek hangzik, hogy kövessük a felkapott trendet, Taylor szerint jobban tesszük, ha mégsem próbáljuk ki. „A csontzúzás nem fogja tartósan megváltoztatni az arcstruktúrát, viszont tartós károsodást idézhet elő, beleértve a fog- és a látásvesztést egyaránt” – hangsúlyozza a szakember. Lássuk, miért fals a trend mögött megbúvó "tudomány".
Félreértett tudomány
Talán ritkán gondolunk rá így, de a csont is elő szövet, amely folytonosan megújul egy szorosan szabályozott folyamat, az úgynevezett újramodellezés során. Valójában egész csontozatunk teljesen lecserélődik nagyjából egy évtized alatt. Az újramodellezés biztosítja, hogy csontjaink mindig optimálisan támogassák és védjék egyéb szöveteinket, alkalmazkodva életmódunkhoz. Bizonyos behatások valóban képesek megváltoztatni a csontokat. Ilyen például a rendszeres sport, amely külső erőként arra sarkallja a csontokat, hogy mind alakjukban, mind erősségükben meg tudjanak felelni az adott mozgásforma támasztotta kihívásnak. Ha viszont ez a fajta stimuláció megszűnik, akkor a csontszövet is elkezd lebomlani, hogy ne kelljen felesleges terhet cipelnie a szervezetnek.
A csontzúzás TikTok-trendje egy tudományos elméletet, a Wolff-féle törvényt értelmezi rosszul. Ez a teória azt mondja ki, hogy a csontok mindig alkalmazkodnak a rájuk kifejtett stresszhatásokra. Ha pedig hosszú távon is teher nehezedik valamelyik csontra, meg is fogja változtatni. Jó példa lehet erre, hogy a fiatal kosárlabdázók, teniszezők domináns karjának csontjai erősebbek, mert azokat éri nagyobb stressz az edzéseken, meccseken.
Taylor szerint fontos azonban megérteni, hogy ezek a változások a csontokat körülvevő izmokból erednek. Amikor az izom nekifeszül a csontnak, amelyhez kapcsolódik, növekedésre sarkallja azt. Bár éppenséggel az arc csontjaira is érvényes lehetne a Wolff-féle törvény, önmagában a csontok ismételt ütögetése nem elegendő ahhoz, hogy tartósan megváltozzon az alakjuk. Máskülönben azoknál a sportolóknál is megjelennének hasonló elváltozások, akik ismétlődő ütéseket szenvednek el az arcukon és a koponyájukon, mint akár a bokszolók. „A valóságban a legtöbb fizikai változás, amelyet ilyen sportolóknál megfigyelhetünk, a bőr hegesedésének, illetve rosszul beforrt csonttöréseknek az eredménye” – magyarázza Taylor.
A szakértő szerint nincs olyan tudományos bizonyíték, amely alátámasztani, hogy az arc rendszeres ütögetése megváltoztatná annak csontstruktúráját – legalábbis embereknél. Hasonlót megfigyeltek ugyanis patkányokkal folytatott kísérletek során, de érdemes hangsúlyozni, hogy a patkányok csontozata és biomechanikája jelentősen eltér az emberekétől. Arról nem is beszélve, hogy a kísérleti állatoknál az ismétlődő ütések következtében traumatikus agysérülés alakult ki.
Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az arckoponya csontjai viszonylag gyengék. Így aztán az állandó ütlegelés könnyen töréseket okozhat.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ilyen a profi csonttörés
Az is igaz, hogy egyes kozmetikai műtétek specifikus csontok tudatos eltörésén alapulnak. Ilyen beavatkozást is azonban kizárólag akkor végeznek, ha nincs más megoldás, illetve mindig a test egy meghatározott területén. Ezt hívják oszteotómiának, amely lehet például orrplasztika vagy állkapocsműtét része. „Habár az oszteotómia meg tudja változtatni egy ember kinézetét, valamint bizonyos csontok elhelyezkedését, egyidejűleg azonban a csontok működésére is kihatással lehet. Ráadásul még a hozzáértő sebészek által végzett operációk után is hosszas a felépülési időszak, és a végeredmény sem biztos, hogy megfelel majd a páciens várakozásainak. Nem is beszélve arról, hogy az oszteotómiának is vannak szövődménykockázatai, mint akár az idegsérülés veszélye” – írja Taylor.
A professzor arra is rámutat cikkében, hogy a törést helyreállító csontszövet mind a minőség, mind a struktúra tekintetében gyengébb, mint az eredeti csontszövet. A törések jellemzően 6-8 hét alatt meggyógyulnak ugyan, ahhoz viszont, hogy az érintett csont eredeti struktúrája, minősége is visszaálljon, hónapokra, évekre lehet szükség.
Az új TikTok-trend veszélyei
A csontzúzás hatékonyságába vetett hit tehát fals remény, közben pedig a módszer nem kevés kockázatot is hordoz magában. Akik követik a trendet, jellemzően vagy a járomcsontjaikat, vagy az alsó állcsontjukat szeretnék átformálni. Előbbiek arcmimikánkban és a szemek védelmében is fontos szerepet töltenek be, utóbbi pedig a rágáshoz és beszédhez nélkülözhetetlen. Ezek a csontok struktúrájukban optimálisan igazodnak a funkciójukhoz, azaz nem véletlenül néznek ki úgy, ahogy. Erős ütögetéssel legfeljebb sérülést lehet okozni bennük, az alakjuk nem fog olyanná változni, amilyennek szeretnénk. Mivel pedig a koponyát nem úgy tervezték, hogy ismételt kemény ütéseket kelljen elviselnie, így a csontzúzás mint szépészeti módszer könnyen traumatikus agysérüléseket okozhat, például agyrázkódást.
A járomcsontokat érő sérülés nyomán duzzanat és zúzódás keletkezhet, károsítva akár a szemeket, valamint az arc beidegzéséért felelős idegeket, ezáltal potenciálisan arcbénülést előidézve. Nem kevésbé veszélyes az alsó állcsont csapkodása sem. Mögötte fut ugyanis egy fontos verőér, amely a fogazatot, a fül egyes részeit és az agyhártyát látja el vérrel. Az állcsontot érő ütések hatására megrepedhet ez az artéria, amit nemcsak észrevenni nehéz, hanem a környező szövetekbe áramló vérzést elállítani is. Olyannyira, hogy a sérülés súlyos esetben végzetes lehet, de ezen kívül fogvesztést és idegkárosodást is okozhat.
„Még ha lehetséges is lenne, hogy ez a trend megadja a vágyott arcformát, akkor is folytatnod kellene a csontzúzást egész hátralevő életeben. Amint leállnál ugyanis vele, a csont újra felvenné a leghatékonyabb struktúráját. Ha tehát mindenképpen meg szeretnéd változtatni az arcod megjelenését, inkább konzultálj egy szakemberrel” – javasolja Taylor.
