„A jelenlegi csapadékviszonyok azt vetítik előre, hogy lesz gondunk a következő időszakban” – fogalmazott az InfoRádiónak nyilatkozva Sáringer-Kenyeres Tamás entomológus. Hozzátette, ha a szúnyogok szaporodásáról van szó, sosem az aktuális, hanem az időszaki csapadék a meghatározó. Márpedig az elmúlt fél évben sok csapadék esett, így telítődött a talaj. Mindez kedvező helyzetet teremt a tenyészőhelyek elterjedésének.
Kitért rá, noha az elmúlt napokban tavasziasabbra fordult az időjárás, és sokfelé már most megjelentek szúnyogok, ez még önmagában veszélytelen. Egyelőre csupán az áttelelő példányokkal találkozhattunk ugyanis, amelyek a levegő újbóli lehűlésével vagy elpusztulnak, vagy visszavonulnak a védett telelőhelyeikre. Igazi invázió majd akkor kezdődhet, amikor a nyár közeledtével megindul a felmelegedés a lárvatenyésző helyeken, és kikelnek a tojások.
Mint azt korábban megírtuk, a szúnyogok kínzóan viszkető csípéseken túl egyéb, súlyosabb problémákat is okozhatnak. Több olyan idegenhonos csípőszúnyog is megjelent ugyanis az országban, amelyek egzotikus fertőző betegségeket képesek terjeszteni, beleértve például a Dengeu-, a Chikungunya- és a nyugat-nílusi lázat, a Zikát, illetve a maláriát. A probléma valódi súlyát jól jelzi, hogy trópusi betegségek, bár egyelőre alacsony esetszámmal, de itthon is évről évre előfordulnak.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
