Az antimikrobiális rezisztencia (AMR) során a különféle kórokozók, vagyis a baktériumok, vírusok és gombák ellenállóvá válnak az ellenük kifejlesztett gyógyszerekkel szemben. Ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy egyes készítmények - zömében a baktériumfertőzések elleni antibiotikumok - már nem bizonyulnak hatékony kezelési módnak.
Az antimikrobiális rezisztencia következményei
Az AMR olyannyira gyakori, hogy szakértők a következő világjárványhoz hasonlítják - írja a Conversation a Lancet című tudományos folyóiratban nemrég megjelent tanulmányra hivatkozva. Amiből kiderül, hogy 2019-ben közvetlenül 1,17 millió ember halálát okozták rezisztens kórokozók miatti fertőzések, összesen pedig 4,95 millió halálesethez járultak hozzá valamilyen mértékben. Ez jóval több, mint amennyien HIV-fertőzés/AIDS és malária következtében elhunytak. Előbbi a becslések szerint 860 ezer, utóbbi 640 ezer ember életét követelte 2019-ben.
Kutatók szerint a Lancetben közölt eredmények aggasztóak, mert világosan jelzik, hogy az antimikrobiális rezisztencia gyorsabban alakul ki és több embert érint, mint ahogy azt a korábbi, legpesszimistább forgatókönyv valószínűsítette. Ami azt jelentheti, hogy lassan "kifogyhatunk" a hatékony antibiotikumokból, és egyes bakteriális fertőzések ismét életveszélyessé válhatnak - írja a Conversation.
Globális probléma, ami megoldás után kiált
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A mostani tanulmány 204 országot érintett: a kutatók összesen 471 millió ember betegnyilvántartásban szereplő adatait vizsgálták, megbecsülve, hogy az AMR egészségügyi szempontból milyen hatással lehet az egyes országokra. Megállapították, hogy az alacsony és közepes jövedelmű országokat sújtja leginkább, bár a magasabb jövedelmű országokban is komoly problémát jelent.
Az is kiderült, hogy az AMR miatti halálesetek 70 százalékát a súlyos fertőzések ellen bevett antibiotikumokkal szembeni rezisztencia okozta. Ezek közé tartoznak a béta-laktámok és a fluorokinolon típusú antibiotikumok, amelyeket gyakran írnak fel például húgyúti, felső- és alsó légúti, valamint ízületi fertőzések kezelésére. Kutatók becslései szerint 2050-re ijesztő méreteket ölthet ez a folyamat: évente akár 10 millió ember halálát is okozhatja az AMR.
Nem mindegy, hogyan használjuk az antibiotikumokat
Az antibiotikum-rezisztencia hátterében álló okok igen összetettek. A leggyakoribb azonban az, hogy sokan nem az orvos utasításainak megfelelően szedik . Például az előrt időnél előbb abbahagyják a kúrát, mondván, már jól érzik magunkat, minek vegyenek be még többet. Azt azonban érdemes tudni, hogy vannak olyan baktériumok, amelyek ellen lassabban hatnak az antibiotikumok, ezért (is) kell minden esetben befejezni az elkezdett kúrát. Arról már nem is beszélve, ha idő előtt abbahagyjuk, a fertőzés kiújulhat.
Ez is érdekelhet
Az antibiotikumok szükségtelen és gyakori szedése is hozzájárul, hogy a baktériumok viszonylag gyorsan ellenállóvá váljanak egy-egy készítménnyel szemben. Ezért fontos, hogy csak abban az esetben szedjünk antibiotikumot, ha az orvos indokoltnak tartja. És kizárólag olyan fertőzést kezeljünk vele, amire azt felírták.
