Miért állítjuk át az órákat?
Március 25-én, vasárnap hajnali 2-ről 3-ra kell átállítani az órákat. A nyári-téli időszámítást jelenleg egy kormányrendelet szabályozza, melyet az Európai Unió tagállamaiban érvényes szabályhoz igazítottak. Eszerint a nyári időszámítás minden év március utolsó vasárnapján kezdődik és október utolsó vasárnapjáig tart.
Zavar a biológiai ritmusban
Egy 2008-as svéd tanulmány szerint az óraátállításnak komoly egészségügyi következményei lehetnek, hiszen felborítják a megszokott életritmust . A kutatás során azt vizsgálták a tudósok, hogy mennyi szívroham történt a téli, illetve a tavaszi óraátállítást követő hét napon, majd pedig azt is, hogy hányan kaptak szívrohamot két héttel az óraátállítások előtt, illetve az után a hétköznapokon. A tavaszi óraátállítást követően az első három hét volt különösen veszélyes ebből a szempontból, a télit követően viszont csak az első egy hét.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A tavaszit követően a nők voltak többségben a szívrohamot elszenvedők közt, a téli után viszont a férfiak. Dr. Jánszky Imre, a stockholmi Karolinska Intézet munkatársa, a tanulmány társszerzője szerint a fokozott veszély a kialvatlanság szívre gyakorolt kedvezőtlen hatásának következménye. Ezért fontos odafigyelnünk arra, hogy a kevesebb alvásnak nemcsak a közérzetre és a koncentrációképességre van rossz hatása, hanem a szívroham kockázatát is növelheti.
5 tipp, hogyan tehetjük könnyebbé az átállást:
1. Már az átállítást megelőző napokban fokozatosan keljünk 5-10 perccel korábban.
2. Ha csak tehetjük, mozogjunk minél többet a friss levegőn.
3. Szombaton és vasárnap kerüljük a nehéz, megterhelő ételeket és a koffeines italokat.
4. Este vegyünk egy meleg, illatos fürdőt a pihentető alvás érdekében.
5. Vasárnap feküdjünk le fél órával korábban, így könnyebb lesz a hétfő reggeli ébredés.
