"Egy kurzuson tanították, ahol a tűzoltókat készítették fel elsősegélynyújtásra. Ha valaki megég - legyen az bármilyen nagy terjedelmű - legelőször a megégett részt folyó hideg víz alá kell tartani, míg a megégett bőr lehűl. Azután egy tojásfehérjét kicsit felverünk habnak, - csak hogy könnyebb legyen kenni. Több rétegben rákenjük a megégett felületre" - így indít az a talán jóindulatúan íródott tanács, mely égési sérülések ellátására egyedüli és üdvözítő megoldásként tojást javasol használni.
"Hogy honnan származik ez a tévhit, nehezen kideríthető. Remélni tudjuk, hogy nem elsősegély-tanfolyamon tanítják. Ha ugyanis az égések szakszerű ellátásával vetjük össze a módszert, megállapíthatjuk, hogy vagy hatástalan vagy veszélyes. Ez attól függ, hogy milyen jellegű, mélységű és súlyosságú égés kezelésére használjuk" - írja a Ködpiszkáló Blog állandó szerzője egy friss posztjában .
A szakember a szakirodalmat idézi, mely szerint az égési sérülés mélységét első-, másod- vagy harmadfokú égésként határozzuk meg. - "Az elsőfokú égés a legfelszínesebb: mindössze a bőr legfelső rétegét érinti. A másodfokú égés a bőr középső rétegéig terjed. A harmadfokú égés károsítja a bőr mindhárom rétegét, általában elpusztítja a verejtékmirigyeket, a szőrtüszőket és az idegvégződéseket is. Az égéseket enyhének, közepesnek vagy súlyosnak is osztályozhatjuk. A súlyosság határozza meg, milyen gyógyulásra lehet számítani, és mely szövődmények fordulhatnak elő. A súlyosság meghatározásánál figyelembe veszik, hogy mekkora testfelületet érint az égés. Egyébként mindezt kicsit részletesebben mindenkinek tudnia kell(ene), aki a jogosítványa megszerzéséhez elsősegélyvizsgát tett" - magyarázza, majd ebből kiindulva értelmezi a tojásfehérjés módszert.
Tudod, mennyit kell innod különböző életkorokban? Teszteld tudásodat!
"Az enyhe, felszínes égési sérülés esetén az első lépés az égés lehűtése, amely célra hideg víz alkalmazandó. Széles körben elterjedt tévhit, hogy erre a tejföl is kiváló, de alkalmazása hosszú távon többet árt, mint használ: zsíros réteget képez az égett bőrön, elzárja azt, lassíthatja a gyógyulást. Egyszerűbb esetben a hűtésen, az égett felület megtisztításán kívül vény nélkül kapható, a fájdalmat enyhítő, a gyógyulást gyorsító permetek alkalmazása elegendő, de ha az égésen seb keletkezik, és az elfertőződik, orvoshoz kell fordulni. Mélyebb, súlyosabb égés esetén azonnali orvosi segítségre van szükség. Az orvos érkezéséig a legtöbb, amit tehetünk, hogy lehűtjük az égett felületet, és nem nehezítjük meg a kezelést "jól bevált" házi receptek alkalmazásával (pl. habveréssel és -kenéssel)" - írja.
Ez is érdekelhet
Ha súlyosak az égési sérülések, kollagén lehet a megoldás, ám szigorúan steril változatban, semmiképpen nem a hűtőből előkapott tojásfehérje formájában, melyen hemzseghetnek a kórokozók. - "A tojásfehérje nem tartalmaz kollagént, fehérjéi más összetételűek és tulajdonságúak, így kollagén helyettesítésére nem alkalmas" - világosít fel a szakember, majd hozzáteszi, a felszínes égésen amúgy sem segít a kollagén, a tojásfehérje pedig ugyan nem veszélyes, de bizonyosan nem használ.
Legjobban:
Legrosszabbul: