Az elmúlt évtizedben az átlagfizetések növekedését nem tudták követni a nyugdíjemelések, így évről évre több idős ember szorult a legalacsonyabb jövedelmi tizedbe - írja a Népszava . Tavaly januárban 2 561 868 ember részesült Magyarországon nyugdíjban vagy egyéb járandóságban, 79 százalékuk kap öregségi nyugdíjat. Az összes ellátott közül több mint 900 ezren kevesebb mint százezer forintból próbálnak megélni, nem érik el sem a szegénységi küszöböt (ez havi 105 ezer forint volt 2019-ben), sem a létminimumot (ami 101 ezer forint) - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal legutóbbi adataiból.
Mélyül a szakadék a bérek és a nyugdíjak között
A KSH szerint 2010-ben 26 ezer idős ember tartozott a legalacsonyabb jövedelmi tizedbe, 2019-ben azonban már majdnem 270 ezren. Egy év alatt zuhant be nagyon sok nyugdíjas, hiszen még 2018-ban is csak 41 ezren szerepeltek az első jövedelmi tizedben. Sokan csúsztak le a következő, még szintén alacsony jövedelmet mutató csoportokból legalulra, de a magasabb kategóriákból is ütemesen indultak el lefelé az idősek, ami a bérek és a nyugdíjak közötti szakadék mélyülését jelzi. A 7-8-9. jövedelmi tizedbe tartozó nyugdíjasok száma 2010-hez képest egyenként több mint százezerrel csökkent.
A KSH adataira is hivatkozva a Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa (NYUSZET) azt kéri, hogy a 13. havi nyugdíj első heti részének februári kifizetésekor ne a jelenlegi nyugdíjuk negyedét kapják automatikusan az idősek, hanem a legkisebb ellátásban részesülőknek minimum 50 ezer forintot fizessenek ki, s a 400 ezer forintnál magasabb nyugdíjjal rendelkezők ne kaphassanak 100 ezer forintnál többet. A kormány az idei évre három százalékos inflációval számol, így januártól a nyugdíjak összege is ennyivel emelkedik.
A kizárólag inflációkövető nyugdíjemelés a NYUSZET közleménye szerint százezreket vett ki az idősek zsebéből, hiszen 2016-ban 1,6 százalék helyett 4,2 százalékot kaphattak volna, 2017-ben 2,4 százalék helyett 7,6 százalékot, 2018-ban a 3 százalék helyett 7,1-et, 2019-ben pedig a 3,4 százalékos emelés helyett 7,4 százalékkal kellett volna számolni, ha a béremeléseket is figyelembe vették volna.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
